Kalitka § Kritika VIII.

ЗДРАВСТВУЙТЕ Meghoztam Ayu kritikáját a Kalitka című blogjáról. No de nem is szaporítom tovább a szót, csapjunk is a közepébe! (A megtekintésért katt IDE!)

CÍM
Én egy kicsit rövidnek találom. Történetes blog lévén szerintem egy kicsivel hosszabb és találóbb címmel kellett volna ellátni. Ez egy. Kettő. Nem találtam a címre utaló jeleket, és nem is tudom eldönteni, hogy mi okból lefolyólag választottad ezt a címet?

FÜLSZÖVEG
Figyelemfelkeltő, de nem az igazi. Egy újabb sablonsztori, újabb gyilkosságok, újabb világ, ami már a kisujjunkon csöpög ki... De most komolyan, ugye nem akarod már az első pillanattól fogva rossz fényben feltüntetni a blogodat? Ugye, hogy nem? Na azért. Ez ellen pedig tenni is kéne valamit. Mondjuk felejtsd el utolsó 12 sort. Ezeket gondold át, hogy mit kéne feltüntetni, és mit kihagyni! Egy csomó sablonsztori fülszövege ez alapján az elrendezés alapján épül fel! Gondold végig ezt, jó?

TARTALOM
Kezdjük ott, hogy 4 fejezettel a vállamon nem tudok mit kezdeni. Még ki se bontakozott rendesen a történet, könyörgöm! Jó, lehet, hogy ebből tanulnál, meg minden, de ha nem tudok vele mit kezdeni!
Mint már fent említettem, a történet sablonos. Igaz, még túl sok gyilkolászástól és efféléktől nem hemzseg a blog, de a téma perfektül visszaadja a déja vu érzést.
A hibákról.
Nos, már az első szónál is meg kell, hogy álljak: "Lettem". Én is lettem a fejedet. Magyarul: Letettem. Gondolom.
Aztán: "közbe szólt". Ez egyben van.
Jó lenne, hogyha átnéznéd a blogot, az elejétől a végéig.
VISZONT! Fogalmazni szépen fogalmazol, kétség sem fér hozzá.

KINÉZET
Túl sok. A blognak majdhogynem nincsen alja, a betűk színe és a mérete kivehetetlen, az egész túl fel van tolva, és ezt ez a görgetős megoldás még inkább felnagyítja ezt! Azt ajánlom, hogy a design bízd egy profira, te pedig próbálj meg a belbecsre koncentrálni, így tökéletes lesz az összhatás!

ДО СВИДАНИЯ

Cécile

Kritika - Angyalok szárnyán

Halihó!
A napokban 3 kritika kérésem is érkezett! Igyekszem gyorsan és igényesen hozni mindet. Az első kritika Kanna-chant illeti, aki az Angyalok szárnyán c. blogot irja (bocsi, de nincs mindig hosszú "i"-m). Ez egy novellás blog, ami nem régen indult. Eddig 3 novella van fent, ezeket fogom egyesével kivesézni és az első benyomásomat is megosztom. Ez szerintem nagyon hasznos, hisz megtudhatjuk, hogy milyen gondolatai lehetnek egy betévedő látogatónak.



Első benyomás:



 

Amikor megnyitom a blogot csak a fejléc látszik, ami szerintem nem utal arra, hogy hol járunk. Amikor láttam a cimet, azt gondoltam, hogy egy történetes blogról van szó... Amikor kicsit letekerünk, akkor jövünk rá, hogy novellás blogon vagyunk. Aki azt hitte, hogy egy fantasy storyt talált, az csalódni fog, de (magamból indulok ki) azért belenéz legalább egy novellába. Aki tudatosan jött a blogra, az meg fogja nézni a posztokat, nem hiszem, hogy zavarná a cím vagy a fejléc.

 

Fejléc, design:

 

Mint fentebb irtam szerintem túl magas a fejléc. Ezen kivül a háttér szimpla kék, ez szerintem jó, de minél többet nézegetem a fejlécet, annál inkább feltűnik, hogy ott valami hiányzik :/ De ez elsőre nem feltűnő, mert a szemem egyből a fejlécet kezdte vizslatni. A címhez illenek a karakterek. Az angol "Angels never die" felirat gondolom az angol cím, ami magyarul azt jelenti, hogy "Az angyalok sosem halnak meg", sajnos nem értem, hogy jön a novellákhoz...

A menü: Jó, hogy ki van irva a következő novella cime. Az "Információk" szerintem felesleges. Ha mindenképp ki akarod irni ezeket nem kell külön oldal nekik. A fejléc készitő kint van az oldalsávban, a design kódok forrása is, az irót nem nehéz kitalálni :) A többi szerintem nem lényeges. A kritikák jobban néznének ki, ha linkként lennének beillesztve.  Jó, hogy csináltál oldalt, ahol összegyűjtöd az eddigi novelláidat. Tetszik a betűtipus és az effekt ebben a menü pontban :) A chat szinében tetszik, hogy visszajön a háttér szine.

 

 Ígéret:

 

Szöveg hibák:

feladatott - feladatot (ez gondolom elütés)

Elszökni értelmetlen lett volna, de más választás nemrévén, ez maradt. - Ijjj, ez nekem elég furcsa mondat :/ Elszökni értelmetlen lett volna, de nem volt más választása, igy ez maradt.

világra engedni - ezt nem szokás használni világra hozni

Ráadásul miként engedhettem meg magamnak, hogy vágynak látványodra? - ezt nem értem :/

 

Őszinte leszek, nem nagyon értem ezt a novellát. Percek óta ülök előtte, de nem tudom értelmezni teljesen. Valamennyire összeállt a kép, de hiányos.

 

Átverés:

Szöveg hibák:

tavaszi szellő , miközben vérben - felesleges a vessző tavaszi szellő miközben vérben 

járt - itt nem helyes járó 

volt önvalóm - voltam 

érzéseink - érzéseinket  

elmondogattam - mondogattam

Semmire sem tudok elképzelni - Semmit sem tudok elképzelni vagy Semmire sem tudok gondolni

elvisel - itt elviselni

 

Nem tudom mire vélni ezt a novellát. A vége elég furcsa, nem értem, milyen terhet nem volt képes elviselni... Nem irsz rosszul, de több értelmetlenség is van az irásaidban. A novella eleje abszolút jó volt, tetszett, de nem volt teljesen érthető a vége.

 

Hópelyhek:

 

Szöveg hibák:

elszigetelőzött - elszigetelődött (gondolom elütés)

bolondítom, reménytelenül... - bolonditom magam, reménytelenül... 

 

Látszik, hogy fejlődsz :) Ez a novella nagyon tetszett. Az elején már gondoltam, hogy nem egy egyszerű lány áll a főszerepben :D

 

 

Összességében nem rosszak az irásaid. A Hópelyhek elnyerte a tetszésemet. A mésik kettő számomra furcsa volt, az értelmetlenségek miatt. Az Átverés is tetszett a vége kivételével. Gondolom a nem mindig átlátható story onnan fakad, hogy te tudsz mindent a szereplőkről, de nem irsz le mindent. 

 

További jó blogolást! Irj kitartóan és még többet fogsz fejlődni! :)

 

Kényszer • Kritika

Sziasztok!

Meg is érkezett a nap második kritikája Vanessa Kényszer nevű történetéről, ami jelenleg csak két fejezetes, de engem meggyőzött, hogy maradjak, és elkezdjen érdekelni a sztori. Visszanézve elég rövid lett ez a kritika, nem?

Emellett szeretném köszönteni a két új feliratkozót! Sokat jelentetek nekünk, srácok, értetek dolgozunk.

Még egyszer szeretnék mindenkinek jó szünetet kívánni, nem biztos hogy találkoztok még velem márciusban!

Ginny

Cím

Így első látásra a kényszer házasság jut eszembe, épp ahogy az url-cím is mutatja. Nem árul el sokat, és nem hétköznapi, szóval kíváncsi vagyok mi fog kisülni ebből.

Fülszöveg

Rögtön az elsőmondatnál megakadtam. Valami nem stimmel vele, nyelvtanilag jó, de a fejemben nem akar összeállni az a rész, hogy: egy hatalmas háború utáni évekről. Pedig tényleg helyes, de a határozatlan névelő, majd a többes szám összezavart.

Hű. A szöveg nyelvezete tökéletes. Egyszerűen imádom, de ahogy rakod egymásután az információkat, az nem igazán logikus.

Az elejét, azzal indítod, hogy ez egy fantasy történet. Oké. Kétfaj, háború. Nőstények? Na ezen megakadt a szemem, mert nem hétköznapi, de ebben a szövegkörnyezetben meg tudom érteni, miért ezt a szót használtad. Talán lehetne finomítani rajta, hogy az ember ne egy csorda haszonállatra asszociáljon, például a nőstény beosztása miatt, de ez nem akkora hiba.

Az utolsó bekezdésben már van azért katyvasz. Az első szó ugye nagybetűvel kezdődik, de nem is ez a lényeg. Egy kicsit meglepett, hogy itt Párizsról, meg Franciaországról beszélsz, mert valami utópisztikus helyszínt képzeltem el. Lehet hogy azt a mondatot, amelyben azt írod, az emberek gyűlölik ezt a lányt, én vagy kifejteném, vagy kihúznám. Csak eltereli a figyelmet.

Alapjáraton véve izgalmasnak hangzik, ha könyv lenne, tuti, hogy belelapoznék. De egy kicsit kuszának tűnik elsőre.

Alapsztori és kivitelezés

A fülszöveg alapján egy izgalmas, fordulatokkal teli történetre számítottam, és meg is kaptam. Bár még csak két fejezetet publikáltál, azok tartalmasak, és izgalmasak voltak.

Az alapsztori végtelenül egyedi, nem minden nap találkozik az ember gepárdos és párducos fantasyval, úgyhogy kíváncsian várom, mi lesz ebből.

A kivitelezésről egyenlőre nem tudok sokat mondani, mert ugye csak két fejezet van még. Egy kicsit sok volt az első fejezetben a duma, hogy hogyan zajlott a háború, és bla, bla, ezt lehetett volna adagolni, hogy az olvasó ne csak nézzen, hogy most mi van? Ráadásul Alisha reakciója sem volt a legvalósághűbb, én biztos, hogy fejemet fogva rohanok el, hogy milyen párduc, meg milyen gepárd? A másik ilyen pillanat a második fejezet eleje volt. Mikor csak kapkodtam a fejem, hogy most ki a csuda beszél, de szerintem jól megoldottad, és ahelyett, hogy átugrottam volna ezt a részt, hogy kösz, de én ezt nem tudom felfogni, elolvastam, és a végére értettem egy kicsit, hogy miről van szó. Ezektől eltekintve szerintem jó úton haladsz afelé, hogy egy csodálatos történetet ossz meg az olvasóiddal.

De mielőtt megnyugodnál. Helyesírási hibák. Mert hogy voltak -, de nem sok.

1. fejezet, szóismétlés - nem volt ideje Christiannak ideje
2. fejezet, szórend - Az idő most te is tisztában vagy vele, hogy nem a legalkalmasabb a veszekedésre...
Helyesen: Te is tisztában vagy vele, hogy az idő most nem a legalkalmasabb a veszekedésre...
2. fejezet, szórend és szóismétlés - Egy magas férfi kerül közelebb hozzá hirtelenjében. Kedvesen néz rá a férfi, majd a kezét nyújtja Alisha felé.
Helyesen: Hirtelenjében egy magas férfi kerül közelebb hozzá, aki kedvesen néz rá, majd a kezét nyújtja Alisha felé.
2. fejezet szintén, idő! - A telefon hosszú sípolással jelezte, hogy Christian befejezte a hívást. A nem fogadott hívásai közt keresgélve rábukkan Matt nevére.
Helyesen: A telefon hosszú sípolással jelezte, hogy Christian befejezte a hívást. A nem fogadott hívásai közt keresgélve rábukkant Matt nevére.
Vagy: A telefon hosszú sípolással jelezi, hogy Christian befejezte a hívást. A nem fogadott hívásai közt keresgélve rábukkan Matt nevére.

Karakterek

Erről még nem igazán van kialakult képem, Alisha jó fejnek tűnik eddig, főszereplőnek megfelel. De figyelmeztetnélek, hogy sok karakterrel dolgozol, hagyj időt nekik, hogy kibontakozzanak, és mélyítsd el a személyiségüket. Ne siesd el, nem hajt a tatár!

Kinézet

Egyedül a fejlécet tudnám kritizálni, mert az az álomfogó egyáltalán nem tetszik. Belerondít a képbe. Az Oldalaknál pedig elgépelted, hogy Megtalálsz. Ezen kívül szerintem semmi gond nincs a designnal.

Elátkozott hercegnő • Kritika

Sziasztok!

Újra itt, végre tavaszi szünet, és kipihenhetünk minden fáradalmat. Remélem jól telik majd számotokra, és eléggé feltöltődtök energiával, hogy nyárig már fél lábon kibírjátok. (Na jó, tudom, hogy ez úgysem fog  összejönni, de próbálkozni lehet nem?)

Ma talán hozok még egy kritikát, hogy jó napja legyen mindenkinek, és kicsit felpörgessem a limit-listám.

De nézzük is a mai jelöltünket Alexandra G. Summer blogját, az Elátkozott hercegnőt.

Ginny

Az oldal elérhető a képre kattintva

Cím:

Ahogy meglátom, egy óriási klisé ugrik be. Kliséhegyek, pontosabban. Egy rakat hercegnős történettel lehet találkozni mindenhol, az elátkozottakból meg aztán még annál is több van. Egy hercegnőről szóló történetnek is biztosan lehet ennél érdekesebb címe is. De ha nagyon ragaszkodsz ehhez esetleg alcímként is megjelenítheted, hogy aki meglátja egy hirdetésed, vagy rákattint a blogra mégis csak tudja, miről lesz szó, még az is egy jobb megoldás ennél.

Fülszöveg:

Alapjában a titokzatos fülszövegek rettentő csalogatóak egy olvasó számára, főleg azoknak, akik imádják a fantasykat. A te fülszöveged azonban inkább homályos, mint titokzatos. Az információ mennyisége rendben van, de teljesen felesleges, amit kapunk. Ezt a mondatot: „Sorsának elfogadásában édesanyja, Anelie és a nagyszülők, Agnethe és Karl mindenben segítik, támogatják.” sokkal egyszerűbben el lehetett volna intézni. Például: Sorsának elfogadásában édesanyja és a nagyszülők segítik. Egy fülszövegben az embert nem az izgatja, kit hogy hívnak. Anya, nagyszülők, pont. Ezen még finomítanod kell, hogy adj is valami infót, és közben titokzatos is maradj.

Alapsztori és kivitelezés:

Ailana, a 17 éves müncheni lány el van átkozva, ha megszólal, egy szerette meghal. Nem ismeri az apját, de amint eldönti, hogy felkutatja, szörnyű álmok kezdik kínozni, és egy ismeretlen alak zaklatni kezdi.
A történet alapja még nem is olyan rossz. Érdekes dolgokat lehetne kihozni belőle, és személy szerint el tudnám képzelni, hogy Ailana egy teljesen másik világba csöppen esetleg valami varázslényekkel teli világba.
De ahogy látom, te egy teljesen másik irányba indultál. Afelé, hogy elrontod a történetet.
Kicsit nehéz összeszedni a gondolataimat, mert alapvető, logikai buktatók vannak itt elrejtve, amit az olvasó valószínűleg rögtön kiszúr, de neked le sem esik. Nos nézzük.
Ailana és tulajdonképpen az összes reakciója bizonyos helyzetekben teljesen irracionális. Csak hogy mondjak egy példát: a második fejezetben indul ugye a zaklatás (, ha jól emlékszem) egy cetlivel, amin ez áll: „Remélem jól szórakoztál az álmodban. Találkozunk még.” És most gondolj bele, képzeld magad Ailana helyébe. Felébredsz egy borzalmas álomból, és kimész a fürdőbe, hogy felfrissítsd magad, de szembejön veled egy ilyen tartalmú papír. Nem az az első, a leglogikusabb, ha kiakadsz? Én személy szerint rohannék a rendőrséghez, de minimum anyámhoz. De Ailana csak így "nyilatkozik": Elhessegettem minden zavaró tényezőt és vidáman mentem le reggelizni.
Vidááman?! Megőrült, mint te. Nem a zaklatóját kéne bezárni a dutyiba, hanem a csajt, ha ilyen hülye, már bocsánat.
Aztán volt még egy pár ilyen helyzet, amikor egyszerűen nem fogtam fel, hogy lehet valaki ilyen aberrált, hogy zaklatják, követik, elrabolják az anyját, megölik a barátnőjét, de ő csak szinte ül, és azt mondja: Ez van. Éhes vagyok, van Nutella?
De voltak más kaliberű logikai hibák is, például:
-Guten Tag. Bitten eine Raspberry Blended Juice und ein Caffé Mocha. (4. fejezet)
Németet tanulok, és tök jó ötlet, hogy bevonod a nyelvet a sztoriba, de ne így. Olvasom a magyar szöveget, és egyszer csak "Guten Tag...". Olvastál már amerikai blogot, amiben angol mondatok voltak? Én sem. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy ez a "Guten Tag..." kezdetű mondat hajnali kettőkor hangzott el. Erre a mondatra még visszatérek.
Felesleges részek (szintén 4. fejezet):
-Elmondanátok, hogy mégis mi a jó francon röhögtök?-förmedt ránk.
-Nézz tükörbe dárga.-ütöttem be, már amilyen könnyen sikerült.
Megfogta a táskám, kivette a tükrömet és egy hatalmas sikoly keretében rohant ki a kávézóból.
Tök jó, hogy vicces részeket is írsz bele, és ezzel feldobod a történetet, de ez teljesen felesleges rész volt. Betűpazarlás, mikor egyébként is rövidek a részek. Na erről majd később még szó lesz.
Sehogy sem összefüggő szöveg (5. fejezet):
Tisztában vagyok azzal, hogy ő nem szereti a tömegközlekedést, hiszen álmodozó volt mindig is. Titkon bízik abban, hogy ő egy hercegnő, akit a királysága védelmében száműztek az országából.
Miért ne akarna valaki felszállni a buszra, ha azt hiszi egy hercegnő?? Ráadásul 17-akárhány évesen milyen gyerekes felfogás ez. Ismét csak felesleges, és még unszimpatikussá teszi a karaktert is.
Remélem érted mire célzok, nem megbántani akarlak, de ezek a legalapvetőbb hibák, amit egy történetben egyszerűen nem lehet elrontani.
Máris regényt írtam, de még közel sincs vége, mert helyesírási hibákat is találtam.
Nem tudom melyik fejezetben találtam már ezeket, de kimásoltam, és remélem, hogy így kiemelve te is látod a hibát:

Csak mond meg Diannak ne beszélje neked a sok hülyeséget.

Mindennap a trollokat mondja meg az ilyeneket..
Nem csak a mondatszerkezettel van a baj, de ha jobban megnézed a második mondat után két pont van. Azt nem én tettem oda. Tehát helyesen:
Csak mondd meg Diannak, hogy ne beszéljen neked hülyeségeket.
Minden nap trollokról beszél, meg ilyenekről.
Vagy ha nem akarsz szóismétlést, ami szintén sokszor előfordult:
Minden nap a trollokat hozza fel, meg az ilyesmiket.
Idő keverése a negyedik fejezetben:
Átadtam magam a zenének és mozogtam a ritmusra. Egyszer csak két kéz fonódik a derekamra.
Épp a némettanárom mondja mindig: Van pénz, vagy volt pénz? Nem mindegy.
Ismét csak előveszem a Guten Tag-os mondatot. Párbeszédben, de máshol is, kötőjel után szóköz! Ne felejtsd el!
És, ó, most jönnek a kedvenceim:

2. fejezet - késésbe voltam -, még kevésbé magyarosan: késésbe vótam -, magyarul: késésben voltam
3. fejezet - két órát ültünk a házba - helyesen a házban
Nem tudom jobban kifejezni, mennyire utálom, ha valaki lehagyja az n-betűt a szó végéről. Csak... Ne. Jó? Inkább ne.
A részek rövidségéről, és azok tartalmának mennyiségéről már nem is beszélek. Mert tudod mit, ha nem lenne ennyi helyesírási, és logikai hibád, nem zavarna annyira, hogy a bejegyzések kb. 5 perces olvasásnak se felelnek meg.
Szerintem fogadj bétát, és együtt rágjátok át magatokat az egészen, mert ebből lehetne jó történet.

Karakterek:

Ailana számomra rettentően unszimpatikus. Rosszul reagál a helyzetekre, rossz döntéseket hoz, kötözködik Lamberttel a semmin. Nem jött be. Csak úgy, mint Dian, akinek a halálán személy szerint nem sajnálkoztam. Eggyel kevesebb baj.

Lambert volt egyedül az, akit egy kicsit esélyesnek láttam arra, hogy megszeretem. De a részek olyan rövidek, és semmi tartalom nincs bennük, így esélye se volt, hogy egy kicsit belopja magát a szívembe.
A karakterek papírból vannak. Teljesen egysíkúak. Semmi háttérsztori, vagy elképzelés a jövőről, a jelenről meg már ne is beszéljünk. Nincs személyiségük, egyszerűen. Ezen dolgozz, mert olyan egyszerűen fel lehet dobni a történtet azzal, ha egy részben például elmeséled, hogyan ismerkedett össze a három jó barát. És ezzel még a rész is hosszabb lett.

Kinézet:

Alapjában véve a fejléc nagyon szép, imádom. Nem igazán értek az ilyenekhez, de szerintem mindenképp előnyére válik, hogy nincs ezer, meg egy összemosott kép a háttérben.

A fejléc melletti menüpontokat jó megoldásnak tartom, mert nem az oldalmodulokba zsúfoltál be mindent, így az olvasónak nem kell ezer évig görgetnie lefelé, vagy kutakodni a számára felesleges infók közt.

A bejegyzés formázásában vannak drasztikus hibák. Egy csomó helyen fehér a szövegszín, és ez iszonyatosan rontja az összképet. Ha másik oldalról, vagy akárhonnan másolsz valamit, azt javaslom, a bejegyzés írásánál a fenti ikonok közt megtalálható formázás eltávolítása gomb csodákra képes, pont mint a sorkizárt.

És ha már olvashatóság, akkor beszéljünk Ailana álmairól, amiket szépen kisebb, dőlt betűkre szedtél. Abszolút nem előnyös. A szemem majd kiesett mire végigolvastam egy bekezdésnyi agóniát.

Az oldal színei egy kicsit már kevésbé jönnek be. Túl sötét, és egyébként is, milyen szín ez? Nem akarok csúnyát mondani, de erre semmiképp sem mondanám, hogy kellemes hangulatot áraszt. A blogunk kinézetének mindig tükröznie kell a történet hangulatát, de közben ne felejtsük el szem előtt tartani, hogy rengeteg olvasó a design, a színek, a harmónia alapján fogja eldönteni, érdemes-e maradni, hiába van egy tucat rózsaszín-habos-babos, meg fekete-totál-depi blog.

Összegezve, nem szükséges design-t váltani, de használj több fehéret, és kevesebbet ebből a (libakaki) színből. Számomra egyáltalán nem kellemes olvasni sem, és nézni sem.

Kamasz Lány Küzdelmei és Örömei § Kritika VII.

ДOБPЫЙ ДEНЬ. Na tessék. Lehet szívni a véremet. Hát igen, már egy jó ideje nem írtam. Nagyon sajnálom, hogy ennyi időt kellett várnotok, ami persze csak szedett-vedett és túlságosan is lusta jómagamnak köszönhető. De ennek itt és most véget vetek, megpróbálom behozni a lemaradásomat. És az elfecsérelt hónapokat. Kijavítom magamat. Nem megpróbálom. Megteszem.

*dobpergés* Most ennek tetejében meghoztam az újonnan közénk fogadott szerkesztőtársunk, Kamasz Lány blogjáról bepötyögött kritikámat!

LINK

CÍM
Nem mond sokat. Ez egy történetes blog, gondolhatná az ártatlan olvasó. Amikor pedig belekukkant, csalódnia kell, ami akár terelődhet jó vagy rossz irányba. Maradjunk a történetes blogot kereső emberkénél, aki végül is nem azért jött, mert ehhez hasonlót keresett volna. Így hát üres kézzel távozik. Ez egy. Kettő. Túl hosszú. Én egy hasonló blognak frappánsabb, rövidebb címet adtam volna. Három. Az "és"-sel olyan, mintha könyv vagy folyóirat címe lenne.

ÜDVÖZLÉS
A szöveg jó, viszont túl rövid. Amikor az emberke (legyen úgy, hogy ez már ilyen blogokat keresett) elolvassa a szöveget, ezt gondolja: jó, jó, hogy van üdvözlés, meg értem én, hogy tulajdonképpen miről ír az író (ez már egy jó pont), de mi itt az egyedi? Én a helyedben valami frappáns (hogy én mennyire szeretem ezt a szót!) kis üdvözlést írnék, ami rám és az itt megtalálható tartalomra utalna!
A másik pedig az utolsó mondat: "Az oldal bármely részének másolása a forrás megjelölése nélkül TILOS!". Én az ilyen figyelmeztetéseket teljesen feleslegesnek tartom, hiszen aki becsületes, nem lopja el a tartalmat a forrás megjelölése nélkül, akinek pedig már eleve egyik fülén kijön, másikon bemegy, annak meg minek? De ezt te tudod.

TARTALOM
Mióta először ránéztem a blogra, mégcsak néhány bejegyzés volt a láthatáron. Azóta látom, hogy már jóval bővült a tartalom. Érdekes és választékos dolgokról írsz, olyanokról, amikkel az élet gyakran összesodor (mi ez a mondat már?). Csak így tovább!
Bár helyesen írsz, néha egy-egy hiba becsúszott. Ezektől én tépem a hajam, miközben a falat kaparom, bár összhangban csupán néhány nagyobb hibát vettem észre. Mivel nincsen lelki erőm ennyi bejegyzést átfutni (meg egetrengetően lusta vagyok, hahaha), ezért csak az első cikkeket vetettem górcső alá.

3. BEJEGYZÉS (Hétfő reggelek)
HELYTELEN: márcsak, vettek (ez ebben a szövegkörnyezetben helytelen)
HELYES: már csak, vettetek

4. BEJEGYZÉS (Mit olvassak? Avagy kedvenc könyveim)
HELYTELEN: ismeret terjesztőt, kívánság listámon
HELYES: ismeretterjesztőt, kívánságlistámon

6. BEJEGYZÉS (Fák jú tanár úr 2)
HELYTELEN: fogome, én nem bírom nagyon bírom
HELYES: fogom-e, én nem bírom nagyon / én nem nagyon bírom

7. BEJEGYZÉS (Az olasz meló)
HELYTELEN: film ajánlóval, előszereplős, alap sztorija, akció filmről, akció filmeket
HELYES: filmajánlóval, élőszereplős, alapsztorija, akciófilmről, akciófilmeket

9. BEJEGYZÉS (Leiner Laura Illúzió)
HELYTELEN: késtél, hullócsillag (ha jól tudom, ezek a könyveknek a címe)
HELYES: Késtél, Hullócsillag

10. BEJEGYZÉS (DIY)
(Itt szó szerint a vaksötétben kapálóztam, de megpróbáltam kihozni belőle a legtöbbet.)
HELYTELEN: "AKépek forrássak forrása: We heart itejegyzésben diy..."
HELYES: A képek forrása: We Heart It. Ebben a bejegyzésben DIY (továbbá hogyha már egyszer feltüntetted a képek forrását, felesleges kitenni a végére)

12. BEJEGYZÉS (Első Bejegyzésem)
HELYTELEN: mit-hogyan kell
HELYES: mit hogyan kell

13. BEJEGYZÉS (Könyvek)
HELYTELEN: osztály társait, blog bejegyzésekben, mostmár, rock sztár, tehetség kutató, filmen (az adott szövegkörnyezetben helytelen), leges legkedvencebb, lélegzet elállító, filmen (újra: szövegkörnyezet), elösszőr, Percyék, megharcolniuk, 100.-ik, sors társaival, utó irat
HELYES: osztálytársait, blogbejegyzésekben, most már, rocksztár, tehetségkutató, filmben, legeslegkedvencebb, lélegzetelállító, filmben, először, Percy-éknek, harcolniuk, 100., sorstársaival, utóirat

KINÉZET
Simán mondhatnám rá azt, hogy igénytelen. Nincsen összhang. Azaz.
A fejléc. A középre szerkesztett lány körvonalai rosszul vannak vágva, a vállaiba belelóg a háttér, és nagyon harsány. Középen túl sok minden van felhalmozva, a két oldal pedig teljesen üres. A blog címe jó helyen van, viszont a második sor olyan, mintha alcím lenne, túl alulra lett helyezve, a betűstílus nagyon eltér a felső sorétól, és az ékezeteket nem lehet jól elolvasni.
A háttér. Egyszerűen sehogy sem illik a fejléchez. A háttér és a fejléc kéke nem ugyanaz, sőt, nem is illik hozzá. A hullámok csak még jobban csicsássá teszik ezt a már eredetileg is túl díszes összhangot, ráadásul most jön elő az, amit én rendkívül utálok: amikor egy háttérnek vége van, és a többi helyet csak egyszínű "pótlás" tölti ki.
A bejegyzés és környéke. A főháttér színe hasonló a háttérhez, ezért ez is teljes mértékben nem illik hozzá. Ráadásul én feleslegesnek és még inkább csicsásnak tartom a fokozatos fehérséget a fejléc környékén.
A bejegyzés rendben van, én viszont a helyedben a képeket egyformára vágnám.
A modulok és a címek. Szerintem a modulok és a bejegyzések címeit állítsd egyformára! Kevés modult raktál ki, én az oldalakat nem raknám a fejléc alá. Továbbá javaslom, hogy tegyél be egy Rendszeres olvasók modult is, a linkek színeit is változtatsd meg (főleg a chat linkjeit), valami olyanra, ami a fejléchez is passzol, a bemutatkozó modulnál a képet cseréld ki (a chatet is meg lehetne ilyenre alkotni), a blogarchívumnál felesleges zárójelben a "havi rendezésben" szöveg, és én a helyedben az "Iratkozz fel!" modult megcserélném a bemutatkozó modulall!

ДO CВИДAНИЯ.
Cécile voltam.

Keltazöld • Kritika

Sziasztok!

Hát sok idő után újra visszatértem. Rengeteg mulasztásom van, de igyekszem behozni, és mindenkinek hamar elkészíteni a kritikát, akik még a listámon állnak.

Az idő alatt, amíg nem posztoltam, zajlott az élet. Felvettünk egy új tagot a csapatba, és ahogy láttam lett egy új feliratkozónk is, akit nagyon nagy szeretettel üdvözlök itt mindannyiunk nevében, kaptunk egy díjat, és lassacskán talán érik a design-változás? Na majd meglátjuk.

De térjünk vissza a kritikákra, pontosabban erre az egyre.

Drága Svea, nagyon türelmes voltál, vagy el is felejtetted már, hogy fent vagy a listámon - valószínűleg az utóbbi -, mindenesetre köszönöm neked (és mindenki másnak is), hogy nem nyaggattál a lassúságom miatt!

Öröm volt olvasni a történetedet, bár a hosszúságával meggyűlt a bajom a kevés szabadidőm miatt. Gyakran nevettem együtt a szereplőkkel, és osztoztam a bánatukban, és ilyet már rég csináltam bloggal. Talán még az első elolvasott bloggal éreztem így. (Ami egyébként egy One Direction-fanfic volt, megjegyzem, borzalmas, de az akkori 11 éves fejemnek maga a tökély.)

Egyébként ez egy igen érdekes kritika lett, többféle szempontból is. Soha ennyit még nem áradoztam egy címről, és nem intéztem még el az Alapsztori és kivitelezése részt ennyivel. Most mindezt megtettem. És ha van kedved egy kicsit kifejteni nekem, hogyan akadtál rá erre a címre, szívesen meghallgatnám!

Az oldal elérhető a képre kattintva

Cím:

Gőzöm sincs, mit akarnál ezzel kifejezni. Mármint, még amikor elindult az oldal, beleolvastam és tisztán emlékszem, hogy figyeltem minden apró jelre, ami rávezetett volna, mégis miért ez lett a történet címe. És nem találtam. Azóta, az eddigi részekbe még bele sem kukkantva, nem tudom, van-e itt valami értelem a dolog mögött. Mindenesetre, szerintem igazán egyedi, és merész ötlet volt egy ilyen címet választani.

A keltazöld igazán egzotikusan hangzik, ennélfogva könnyen megjegyezhető. Ráadásul olyan egyedi, hogy amikor beírtam a keresőbe, hogy keltazöld, hogy egy kicsit utánanézzek mégis milyen ez a szín és mi a története, akkor csak egy linket adott ki, ami magáról a színről szólt, a többi mind a te blogod volt.

Egyszerűen minden megvan benne, ami egy jó címhez kell (mínusz az értelem, bár ebben az állításban még nem vagyok biztos). Ha pontoznék -, de nem fogok -, maximális és plusz egy pontot kapnál. Na jó, legyen plusz kettő!

Fülszöveg:

Alapjáraton véve oda vagyok a romantikusokért, úgyhogy cím és fülszöveg alapján simán nekiugranék a sztorinak. Pörgős nagyváros, kalandok, élettel teli barátnő, bulik, meg dögös pasik. Hmm, átgondolom az ajánlatot.

Viccet félretéve, valahogy úgy érzem, valami hiányzik belőle, de ki tudja, lehet hogy csak a túl sok cukorka, meg a téli időszámítás beszél belőlem. Tudod, nem akarom kettőnket összehasonlítani, de én utálok fülszöveget írni, és mindig azt érzem, hogy hiányzik belőle a szenvedély, meg valami titkos kis hozzávaló, amit csak azok ismernek, akik szeretik pár mondatban összefoglalni a több ezer szavas litániájukat. Én ezt utálom, mert egyszerűen nem tudom átadni azt az életérzést és hangulatot, amit én a történetem során folyamatosan építgetek. Ezt érzem nálad is, bár nem biztos, hogy nem amiatt van, amit én itt most leírtam.

Alapsztori és kivitelezés:

Az alaptörténet középpontjában Skyler áll. Egy átlagos egyetemista, aki bulizik, és sokat szórakozik a barátnőjével, miközben fogyókúrázik és természetesen tanul.
A történet alapja végtelenül egyszerű, mégis bonyolult. A szerelem.
Skylert üldözi a múltjából egy fiú, aki ámította őt, és teljesen elnyomta, a főszereplőnk azonban mégis vágyik a szeretetre, hogy kicsit enyhíthesse magányát. Találni valakit, aki szeret minket, és akivel egy kicsit boldogok lehetünk, majd elválhatunk szépen, csendben, ahogy illik, nem egyszerű. És ezt Skyler is tudja.
Miközben közel kerül Robinhoz, a testvér is képbe kerül.
A kidolgozás egyszerűen tökéletes.
Ehhez nincs igazán mit fűzni. A stílusod nagyon élvezhető, olvastatja magát, a témaváltás gördülékeny, a leírások kellően hosszúak, és tartalmasak, és azok a metaforák! Az érzelmeket csodálatosan jeleníted meg és érzékelteted, az események jól követik egymást, bár néha van egy-két felesleges momentum, ami teljesen lényegtelen és kihagyható, de tudod mit? Bár néha tényleg unalmas volt olvasni, hogy Skyler épp mennyire boldog, tetszik, és belefért. Helyesírási hibákat egyáltalán nem találtam, ha találtam is, azt biztos elfelejtettem, mert nem voltak feltűnők. Külön dicséret a Drazsé kivitelezéséért, imádtam, ahogy belevontad. És idő közben még arra is rájöttem, miért ez lett a címe a történetnek!

Karakterek:
Skyler karaktere elég közömbös számomra, annak ellenére, hogy ő a főszereplő, ami igazából elég sok gondolkodásra ad okot. Még egyszer sem fordult elő velem, hogy egy kiforrott, jól felépített karakter egyszerűen semmi érzelmet ne váltson ki belőlem. Vagy szeretem, vagy ki nem állhatom, köztes állapot nincs. Most mégis egyszerűen semmit nem éreztem. Mint már említettem, többször is együtt nevettem, és szomorkodtam a szereplőkkel, és te is tökéletesen megalkottad Skylert, mégsem tudom eldönteni, hogy szimpatizáljak-e vele. Végül arra jutottam, egyáltalán nem baj, hogy nem imádom, és nem is utálom őt, attól a történet még élvezhető marad.
Path, hasonlóan a főszereplőnkhöz, elgondolkodtatott. Nem azért, mert ő is közömbös, hanem mert egyszerűen nem kedveltem. Annak ellenére, hogy többször is bizonyította, hogy hű barát, és igenis kedves és legbelül lágyszívű, egyszerűen nem bírom. De ettől függetlenül egy jó karakter.
Robint és Tate-t egyszerűen imádtam, Skyler helyében nem tudnék választani. Bár a szívem talán egy kicsit jobban húz Robinhoz. (Már csak a neve miatt is.)
Összességében tökéletesek a szereplők. Mindenkinek megvan a maga története, személyisége.

Kinézet:
Egyszerűen nincs mit mondanom. Tökéletes. Eltaláltad a csilli-villi fejléc-nuku fejléc közti megoldást. Szerintem egy fejléc, bár mutatós és hangulatos, elvonja a figyelmet a történetről, így én kifejezetten örülök, hogy nincs. Egyedi, kellemes, jó, ahogy van. A menüpontok nevei igazán kreatívak,  de a linkekről én levenném az árnyékot, vagy nem tudom, mi az, mert egy kicsit olvashatatlanná teszi a szöveget.

Új kritikus a csapatban

Halihó!

Ha kíváncsi vagy ki az új kritikus olvass tovább! Készülj fel egy őrült, optimista, örökmozgó búgócsiga, szenvedélyes tánc- és kori rajongó bemutatkozására, akit Rékának (blogger nevén Kamasz Lánynak) hívnak ;)