2015. szeptember 26., szombat

Reggeli (?) OFF a terveimről • Szerkesztőfelvétel, blogverseny

  Egy villámgyors bejegyzést szeretnék közzétenni, mielőtt újra belevetném magam a tanulásba.
  Úgy alakult, hogy csúszok a kritikákkal, ezerszer bocsánat! Nincs igazán időm a blogra, pedig nagyon szeretném csinálni, mindenesetre zárásról, feladásról szó sincs! Ezt leszögeztem még mielőtt az egész kezdődött volna. Mint ahogy azt is, hogy ez egy egyszemélyes "mutatvány" lesz.
  Azonban a mostani helyzetek miatt, nagyon erősen gondolkodom szerkesztőfelvételen. Ezt ne úgy képzeljétek, hogy akkor egyszeriben az oldal át is alakul designos-fejléces tömegcikké, hanem úgy, hogy meg leszek többszörözve. Tehát lesz egy társam, aki hét közben tölti fel a kritikákat, míg én hétvégén. Ez legfőképp nektek, olvasóknak, bloggereknek lenne igazán hasznára.
  Aztán. Szeretnék egy blogversenyt rendezni. Természetesen csak egy pár kategóriás "mérkőzésről" lenne szó. Ezt az őszi szünetre gondoltam ki, de ezt sem egyszerű egyedül megvalósítani. Tehát plusz egy indok a szerkesztőfelvétel mellett.
  Ezeken töröm mostanság a fejem - a sok házi mellett görnyedve.
  Kíváncsi lennék a ti véleményetekre/megjegyzésetekre is, mind a szerkesztőfelvétel, mind a blogverseny ügyében.

2015. szeptember 21., hétfő

Evolution - A leszármazottak • Kritika

  Szokássommal ellentétben nem szombaton hoztam a kritikát, ugyanis hosszú hétvégém volt. Ráadásul kedves tanáraim úgy gondolták, ha már három napjuk van szerencsétleneknek kettő helyett, hát tanulják végig. Köszi!
  És ha már köszönetnyilvánításnál tartunk: köszönöm minden kedves feliratkozónak a kattintást, ami nekem egy nap bearanyozása! Emellett nagyon örülök, mert nagyon sok kritikás/design blogon olvasni, hogy a kérések szemtelen hangnemben íródnak meg. Eddig én ebből semmit nem tapasztaltam. Megkíméltek a negatív élményektől, és ezért több kedvvel állok neki a munkához. Örök hála, és megszámlálhatatlan köszönet! :3 <3
  Nem is dumálok itt tovább felesleges dolgokról, jöjjön a kritika -, mindenféle bántó szándék nélkül!
  Az Evolution - Leszármazottak írónőjének, Nicolette F.-nek hatalmas gratuláció, és tapsözön, amiért rengeteg fejlődést mutatott az írás terén! Így tovább és ne hagyd, hogy letörjenek! :)
  Megjegyzés: ideje szobrot állítani a rohamos innovációnak!

Az oldal elérhető a képre kattintva:

Cím:
Személy szerint tetszik, főleg az, hogy odaírtad mellé a magyar címet is, így én -, mint angol-analfabéta - is megértem, mi akar ez lenni.

Fülszöveg:
Igazán figyelem felkeltő, nem árul el túl sokat, de hatalmas kérdőjelet rajzol a fejedbe, ami miatt nem is tétovázol tovább, rögtön olvasásba kezdesz. Ráadásul X-men-es benyomást kelt! Ez csak jó lehet. (Nem azt mondom, hogy copyzol, csak megjegyeztem. Nincs ezzel semmi baj!)
Az egyetlen hiba, az utolsó bekezdés, amit én abszolút nem így írtam volna:
"Három zseni, egy felfokozott érzelmekkel rendelkező fiú, egy fájdalmat kizárni képes lány, és a máig is ismeretlen dolgokra képes Caitlin története, akik sorsa, hogy békét hozzanak a világra."
Először is. Fájdalmat kizárni képes? Csak én érzem úgy, hogy ez teljesen hülyén hangzik? Nyugtass meg, hogy te is érzékelted ezt a hibát! Aztán elsőre egy kissé furcsán hangzott a lezárás, sehogy sem állt össze a mondat szerkezete. Mutatom, én hogyan fogalmaznék:
   Három zseni, egy felfokozott érzelmekkel rendelkező fiú, egy fájdalom kizárására képes lány, és a máig is ismeretlen dolgokra képes Caitlin története.
   Az ő sorsuk, hogy békét hozzanak a világra.

Alapszori és kivitelezés:
A történet szerint vannak köztünk emberek, akik mind különböznek a normálistól. Elképesztő memória, tudás, vagy esetleg természetfeletti erő van a birtokukban.
Caitlin, aki újoncként kerül az Evolution programba, megismerkedik az ottani gyerekekkel. Meg minden...
Nem is tudom igazán, hol kezdjem.
Először is. A Prológus.
Érik egy bejegyzés, amiben érthetően, tisztán leírom, mi a prológus fogalma, mert ez nagyon nem az. Ugyanis a prológus célja a mű előzményének, mondanivalójának, céljának taglalása, és nem egy szép kifejezés az első fejezetre.
Rengeteg olyan dolgot írsz le, ami nem illik oda. Gondold végig reálisan (még ha a történet egy sci-fi-szerű valami is), te mit csinálnál, ha ilyen "képességed" lenne, hogyan reagálnál, mi történne veled, mit éreznél.
Hunyd le a szemed, vonatkoztass el az eddig leírtaktól, és képzeld el, hogy te vagy Caitlin! Különleges képességgel rendelkezel, hazudsz a szüleidnek a társasági életedről, az érzéseidről. Aztán egy nap beállít hozzád egy nő, aki felvilágosít a képességeddel kapcsolatban. Hogyan reagálsz? A) hülyének nevezed és hívod a rendőrséget, de minimum elküldöd egy pszichiáterhez, B) hülyének nevezed, de átgondolod, amit mond, vagy C) aláírsz egy titoktartási szerződést, aztán végighallgatod, és majdhogynem leütöd az anyád, amikor hülyének meri nevezni. Na? Az A) választ válaszoltad? Gratulálok, átmentél! Netán a B)-t? Eh, na jó, egye fene, megkapod a mosógéped! De hogy te teljes egészében leírtad a C) választ, hát az elfogadhatatlan. Csak... gondold át! JÓL gondold át! Aztán beszélhetünk róla.
Jó ezen túl vagyunk, Caty eljutott az intézetbe, rögtön egy szép, és megjegyzem, teljesen erőltetett és kissé talán légbőlkapott jelenetben találjuk magunkat. Elliot okoskodik, Damien sír, Karának meg nem fáj, aminek fájnia kéne. Sokkal jobban, és érdekesebben lehetett volna bemutatni a szereplőket.
Következik egy újabb rész, melyben Elliot és Caty összekapnak, hogy ki az okosabb. Kérdem én, ha zseni lennél vitába szállnál egy kis újonccal, hogy igenis te vagy a géniusz? Mert én nem. Legyintenék, hogy tökmagok nekem ne ugráljanak.
A harmadik fejezetben van egy rész, amikor Kara ott hagyja az asztalnál Damient, mire az utánakiált, hogy nem-e akarná megvárni. Kara azt mondja de, mire Damien: jó, még megeszem a milánóim. Sajnálom, de muszáj beszúrnom ide egy gifet!


Nem is sorolom tovább, mert elunnád az életed, de figyelj oda jobban a helyesírásra és a fogalmazásra, és könyörgöm, használd EZT az oldalt! Nem szégyen, én is szoktam.
Olvass többet, éld bele magad Caty szerepébe, és gondold át kétszer, mit szeretnél kihozni ebből az egészből! És hagyd a felesleges, vagy épp erőltetett részeket, senkit sem érdekel, hogy Caty-t mennyire izzasztotta meg a francia dolgozat.
Hogy valami pozitívat is mondjak, megjegyzem, rengeteget fejlődsz. A harmadik fejezetben már minimális számra csökkent a gifen látható arckifejezés használata. Egy kicsit talán még nevettem is a párizsis viccen. Tényleg, elég béna dolog, de váratlanul ért.

Karakterek:
Caitlin karaktere rettentően idegesített az elején. A képességétől csak még bambább lett, pedig így se volt a legokosabb lány. Ó, és túl sokat gondolkodott magában, kezdtem azt hinni, skizofrén hajlamai vannak! Aztán egyre jobban fogalmaztad meg azokat a pillanatokat, mikor a képessége eluralkodott rajta, és kezdtem eltűrni.
Elliot személyisége előtt kérdőn állok, ugyanis okos, meg néha bunkó, néha kedves, ezen kívül semmi. Nem igazán tudok eligazodni rajta.
Sok szereplővel dolgozol, és egyik sincs igazán kidolgozva. Ott vannak, beszélgetnek a főhősnőnkkel, éreznek és cselekednek, de én még mindig nem tudom, ki kicsoda. Célszerűbb ha kevesebb emberrel foglalkozol, de azokkal igényesen, és részletesen!


Kinézet:
Amikor kritikát kértél, még más volt az oldal kinézete, de határozottan jót tett a változás. Mind a fejléc, mind a színvilág sokkal jobban tetszik. Talán lehetne egy kicsit sci-fi-sebb hangulatú, hogy az oda tévedők egy kicsit belekóstoljanak, mit is fog adni nekik a történet. De ez csak egy apró javaslat.
A betűméretet ellenőrizd a fejezetekben, hogy egyenlő nagyságúak-e, mert volt, hogy a képernyőhöz hajolva, könnyező szemekkel olvastam.
A történet c. modult kicserélném az idézettel, mert jobban érdekli az olvasót a tartalom, mint egy aktualitását vesztett idézet.

2015. szeptember 13., vasárnap

Jegyzetfüzet • Kritika

  Nagyon elhúztam ennek a kritikának a megírását, mert őszintén szólva halvány lila gőzöm sem volt, mit lehetne kritizálni a blogodon. Tényleg. Azért megpróbáltam, de elég rövidre sikeredett.

Az oldal elérhető a képre kattintva:


Cím:
Ambivalens érzéseim vannak a cím iránt.
A jegyzetfüzet, mint cím eléggé népszerű az ilyen véleménykifejtős, "mindenes" blogoknál. De nem tudnám elképzelni a blogodat valami hülye szófordulat, vagy kifejezés neve alatt.

Bemutatkozó/üdvözlő szöveg:
Ami tulajdonképpen nem is létezik. Pedig elférne, és tudom, hogy össze tudnál hozni valami frappáns kis szöveget, amivel bemutatod az oldalt.

Tartalom:
És ez az a pont, ahol semmit nem tudok hozzáfűzni a dolgokhoz. A fogalmazási stílusod laza, vicces és közvetlen, miközben olyan szavakat és kifejezéseket használsz, hogy csak ámulok, helyesírási hibákat égen-földön nem találok. A téma mindig más-más, van mikor csak egy gondolat, van, hogy valaminek a kifigurázása, és van, hogy egy kicsit személyesebb. Igazából csak ilyen szösszenetek, mégis a megfogalmazás annyira feldobja!


Kinézet:
Az oldal kinézete minimalista stílusú, ami igazából jól néz ki, de... bárkié lehetne. Egy idős hölgyé,akinek nincs más társasága a macskáin kívül, vagy egy lányé. Semmi sem árulkodik róla, hogy ki vagy, és mit csinálsz, és miért. Persze, nem azt mondom, hogy keress fel rögtön valami design oldalt, mert az elég érdekesen venné ki magát.
A nap idézete modul elképesztően tetszik, mindig olyan jó a pár soros okosságokat olvasni, ráadásul tényleg minden nap kicseréled!
Ginny

2015. szeptember 12., szombat

The Secrets of the Forest • Kritika

  Mielőtt bármibe is belekezdenék, szeretném megköszönni minden egyes feliratkozónak a feliratkozást! Nagyon sokat jelent, és mindig örömmel tölt el, mikor látom, hogy még egy embert érdekel a munkám. Köszönöm! <3
  És akkor jöjjön, aminek jönnie kell! A kritika.
  Nagyon sajnálom, amiért ilyen sokat késtem ezzel, de ezúton is köszönöm neked a megértést. Egy kicsit sokáig tartott feldolgozni a két évados történeted, amivel mellesleg egy ideje már szemezgetek. De itt vagyok, kész vagyok, és remélem, tudtam segíteni! :)

Az oldal elérhető a képre kattintva:



Cím:
Könnyen megjegyezhető, nem is rövid, nem is olyan hosszú. Pont el lett találva.
(Csak egy tipp: a beállításoknál a blog címét állítsd át úgy, hogy a secrets és a forest szavak nagy kezdőbetűvel legyenek! Tényleg nem fontos, nem zavaró, mégis... ez úgy lenne helyes.)

Fülszöveg:
Nagyon jól eltaláltad a tartalom indítását. Gördülékeny, nem szájbarágós, felkelti a kíváncsiságot, de (!) helyesírási hiba rengeteg van benne. rossz helyre tettél vesszőket (az elhagyva után nem kell vesző, a költöznöd után viszont annál inkább), a gondolatjelek után és elé nem raktál szóközt, ráadásul egyik helyen hosszabb a gondolatjel, mint a másikon, és a Donovanok, helyes többesszáma Donovanek, ugyanis fonatikusan leírva: donoven, amit ha ragozunk donovenek lesz.

Alapsztori és a kivitelezés:
Az alapsztori szerint Elena Tisdale elköltözik Londonból ősei ír birtokára. A kastélyban tudomást szerez üküknagyanyja rejtélyes haláláról, és természetesen érdeklődni kezd a legenda iránt.
A történet alapja igazán kíváncsivá teszi az embert, de olyan kliséket követtél el már rögtön az első fejezetben, ami egy kicsit visszafogta a lelkesedésem. Például: Elena az üküknagymamája szobáját kapta lakhelyül (ki hitte volna?), aztán az anyukája barátnőjének a lánya épp annyi idős, mint Elena. Tudom, ezek olyan hibák, amiken már nem lehet javítani, és már két évesek, ha jól látom, mégis úgy gondoltam, megemlítem, legalább csak magamnak, hogy lássam, honnan indultál, és hova fogsz eljutni. Dollivan, a történet helyszínéül szolgáló ír kisváros története igazán megfogott, jól ki lett találva.
A második évad részeiben (, amennyibe én beleolvastam) nagy fejlődés mutatkozik a fogalmazásod terén. Bővebbek a leírások, hanyagolod a kliséket, Ezt mindenképp örömmel láttam.
Találtam egy hibát, amit rendszeresen elkövetsz ez pedig a párbeszédek helyesírása. Mutatok egy példát, még az első évad ötödik fejezetéből

"- Akkor isten hozott Dollivanban. –mondta kedvesen. – És... hogy tetszik itt eddig?"
Az első mondat után nem kell pont, ha hozzáfűzöl valamit a párbeszédjel után pedig hiányzik a szóköz. Tehát helyesen:
– Akkor isten hozott Dollivanban – mondta kedvesen. – És... hogy tetszik itt eddig?
A párbeszédjeleket illetően; vagy használd őket mindig, vagy soha többé.
Én ezt visszamenőleg javítanám, hogy aki most kapcsolódik a történetbe, egy szép, helyesen írt szöveget találjon.

Karakterek:
Rengeteg karakterrel dolgozol, ami egyáltalán nem baj, de tudnod kell kezelni őket. Olyan tulajdonságokat, mellékcselekvéseket kell adnod nekik, amik segítségével megkülönböztethetővé válnak és emlékezetessé! Több apró részletet vigyél a szereplőidbe, teremts pillanatokat, amelyekben egy kicsit átlagosnak tűnhetnek! Menjenek kávézóba, moziba, csináljanak őrültségeket! Ettől az olvasó közelebb érzi majd magát a történethez.
(Sok ihlettel gazdagodhatsz, ha benézel IDE.)


Kinézet:
Már nagyon régóta ez a designod, nemde? Ezzel persze nincs semmi baj, hiszen egy jó külső örökre szól. Kifejezetten tetszik a fejlécen, hogy nem tűzdelte tele a készítője oda nem illő pókhálókkal, meg fodrozódó víztükör képével.
Egyedül egy dolgon változtatnék. A könyvborítót a fülszöveg végére tenném, mert sokkal világosabb, mint az oldal, és elvonja a figyelmet a fejlécről.
Ginny

2015. szeptember 6., vasárnap

Az elátkozott hercegnő • Kritika

  Rögtön az elején szeretnék neked gratulálni, amiért ennyi kitartásod és szorgalmad van! Nem lehet könnyű vakon vezetni, összetartani, építeni egy ilyen internetes birodalmat, de te átküzdötted magad az akadályokon. Látom a rengeteg fejlődést a munkádban, és a rengeteg odaadást.
  Irigylésre méltó a viselkedésed. Minden bloggernek és bloggerinának ilyennek kéne lennie!

Az oldal elérhető a képre kattintva:



Cím:
Nincs vele különösebb probléma. Illik a történethez, utal a történet alapjára, és talán lehetne egy kicsit frappánsabb, mégsem menekülök tőle a világ végére.

Fülszöveg:
Megkapó. Érdekes, izgalmas és beindítja az olvasó képzeletét. Több kérdésem is felmerült, ami mind arra ösztönzött, olvassam el a történetet. Vajon miért nem hat az átok arra az egy férfira? Hogyan átkozták meg a hercegnőt? És hogyan jöttek rá? Milyen szokásai vannak Inclairyának?
Én nem árultam volna el, hogy mit akar a fogva tartó. Esetleg csak nagyon halvány utalást tettem volna rá, hogy még kíváncsibbá tegyem az olvasókat, de ez csak egy apró észrevétel.
Helyesírási hibákat nem találtam, ez dicséretes!

Alapsztori és a kivitelezés:
A történet Coralie-ról és az ő kalandos, balsorsú életéről szól. Coralie Norfelis Inclairya hercegnője, azonban az élete cseppet sem olyan egyszerű, mint a királyi udvar tagjaié általában. Ugyanis a lányt megátkozták, minden férfi, akire ránéz holtan esik össze.
Az alapötlet nagyon tetszik. Egy olyan témát választottál, ami szinte már lerágott csontnak számít, mégis kiszínezted az átokkal, és a háborúval. Ezek a szálak teszik mássá a történeted.
Azonban nekem egy kicsi csalódás volt a háttér. A háttéren a kort és a nyelvezetet értem.
A fülszöveg alapján egy kicsit középkorias, néhány fantasy elemmel megspékelt sztorira asszociáltam. Lehet, hogy csak azért, mert épp most fejeztem be egy Neil Gaiman könyvet, és kezdtem bele egy másikba. Szerintem ezt tisztázhatnád a fülszövegben, vagy az információk között, nehogy más is félreértsen valamit.
Ezt a kis... zökkenőt kárpótolta a helyesírásod, és a fogalmazásod. Helyesírási hibákat nem, elírásokat csak elvétve találtam. A mondataid kerek egészek, leírod, amit le kell, de szerintem néhány dolgot részletezhetnél. Coralie érzéseit az anyjával való viszonyával kapcsolatban, az érzéseit a bezártsággal kapcsolatban. És ilyen apró mozzanatokat. Természetesen nem kell még azt is leírni, hogy hogyan repülnek a madarak az égen. Csak meg kell találnod a stílusod, amivel megtudatsz, mégsem kilométeres fejezeteket írsz.
Ezzel szerintem nem lesz gond, mert ahogy láttam rengeteg fejlődést mutattál már a második fejezetben is. Láttam, hogy valaki szólt, sok a párbeszéd, és te azonnal váltottál a következő részben. Ezt teszi egy jó író.

Karakterek:
Imádom a névválasztásaidat! Nem hétköznapiak és szépek. Megnyertél velük.
A szereplőkről nem beszélnék egyesével, mert nem derül ki sok minden róluk. Ami az egyik legnagyobb hiba egy történetben. Ha nincsenek kidolgozva a szereplőid a történet lapos és élvezhetetlen lesz. Adj nekik emlékeket, apró hibákat, külső jegyeket, kedvenc dolgokat, amiket szerethetnek, hobbikat, amiket űzhetnek!
Inkább legyen a cselekmény lassú, minthogy a karakterek zsinóron lógó bábok legyenek! 

Összességében a helyesírásoddal nincs baj, de dolgozd ki a részleteket, és a szereplőket! Mint már mondtam rengeteg fejlődést látok az első és a legutóbbi fejezet között, továbbra is így folytasd!
Ginny

2015. szeptember 5., szombat

Addicted to love • Kritika

  Nagyon félve álltam neki a kritikának, mert tudom, hogy sok mindenkitől kérsz véleményt, így nehéz újat mondani. Mindenesetre próbálkoztam, és remélem, tudtam segíteni!

Az oldal elérhető a képre kattintva:


A cím:
A történeted olyan egyedi, a cím pedig olyan... hm. Mindig, mikor meglátom az oldalad valami brazil szappanopera jut eszembe. Lehet, hogy sokat gondolkodtál rajta, vagy rögtön beugrott, nem tudom, de ennél sokkal kifejezőbbet is találhattál volna. Hiszen a karaktereid különlegesek, szinte kézzelfoghatóak, semmi klisé, meg elcsépeltség. A címnek is ilyennek kéne lennie.

Fülszöveg:
Izgalmasan hangzik, figyelemfelkeltő, rövid, mégis tartalmas. Ezek nagyon fontosak egy tartalomnál, de a helyesírásod egy-két helyen megzavart.
Például az ez miatt helyes alakja: emiatt. Ez egy nagyon gyakori hiba, több blogon láttam és el is bizonytalanodtam, hogy ebben a formában is használhatjuk-e, de az összes oldal/könyv, amiben ellenőriztem, azt állította, ez nem helyes. A másik a személyes névmások nagybetűvel való írása. Konkrétan az Őket és a Tőle szóról beszélek. Személyes névmásokat nem írunk nagy kezdőbetűvel. Az Ő esetében ez másképp van ugyanis, amikor Ő-ről írsz, nem tudjuk, kiről van szó, mondhatjuk úgy is, ez a neve Villő titokzatos ex-szerelmének.

Alapsztori és a kivitelezés:
A történet középpontjában a korkülönbség áll, azon belül is Villő és Zsolt különös szerelmének kibontakozása.
Azt hiszem, amikor megnyitottad a blogot, akkoriban még nem volt ilyesfajta korkülönbségről szóló történet a magyar bloggerek világában. (Javítsatok ki, ha tévedek!) Így viszonylag egyedinek számított az Addicted to love.
Sokan próbáltak követni műfaji szempontból, de még egyel sem találkoztam, ami ilyen szépen megfogalmazott lett volna. A mondataid értelmesek, összetettek. Az egész történet folyamán fenntartod az olvasó érdeklődését és együtt izgulhatunk a dolgok alakulása során. Azonban itt is észrevettem a nagybetűvel írt személyes névmásokat. 

Karakterek:
Nagyon tetszik, hogy magyar neveket választottál nekik, ez is hozzájárul a sztori egyediségéhez.
Villő szemszögéből olvasni a történetet számomra nagyon különleges, hiszen az érzelmi világa rettentő távol áll tőlem. Kissé keserkés a hangulata - de lehet, hogy csak számomra. Okos, és tudja, mit akar, csak a megvalósítással vannak gondjai. A hibái teszik életszerűvé, amit csak nagyon kevesen tudnak így bemutatni.
Ő kiléte a nagybetűs Rejtély. Mivel nem az én műfajom a korkülönbség, ebben a szálban találtam meg az indokot, hogy miért olvassam tovább a történetet. Így mindenki megtalálja a neki tetsző/őt érdeklő szálat.
Zsolt karaktere az első tíz fejezetet olvasva/átfutva zavarosnak érződött. Villővel kétértelműen viselkedett, egyszer kedves volt, figyelmes, egy kicsit talán visszahúzódó is, máskor szigorú és már-már félelmet keltő.
Levente igazán meglepett. Először olyan átlagos volt, nem vártunk tőle nagy lépéseket, ezért ledöbbentem, mikor megtudtunk egy-két dolgot a múltjáról. Aztán a legutóbbi fejezetekben pedig, mintha kifordult volna önmagából. Nem várt izgalmakat csalt a történetbe.


A kinézet:
A design összességében nagyon jól mutat, a színek harmonizálnak egymással és a történettel. Külön dicséret a montázsért, pontosabban montázsokért -, merthogy szoktam látni a Facebook-csoportokban. 
Nem tudom, direkt ilyen szemcsés-e Lucy Hale képe, de ez egyáltalán nem harmonizál a fejléc többi részével, tehát a háttérben lévő textúrák, a cím és az idézet is éles hozzá képest. Ha ezzel egy antik/régies beütést akartál (ha jól tudom te készítetted) elérni, akkor figyelned kellett volna, hogy vagy minden vagy semmi nem kerül ilyen stílusban az oldalra/fejlécre.
A fejlécen lévő rövid leírást jobban beledolgoztam volna a fejlécbe, egy kicsit halványítani, világosítani kellene.

  Az apróbb hibákon kívül minden a helyén, precízen, pontosan. Igazi profi munka, ha lehet ilyet mondani. És csak gratulálni tudok, hogy rövid idő alatt mekkora sikereket értél el! :)
Ginny