Egy ideje - jó ideje - nem tevékenykedtem már, de igyekszem behozni a lemaradásom, még ha ez jelenleg lehetetlennek is tűnik. Azonban most kedvet éreztem magamban, hogy megoldást nyújtsak az agyatok túlbuzgóságára!
Mert lássuk be, a mi hobbinkban két elkerülhetetlen véglet van . Az egyik az ihlethiány, a másik pedig, mikor annyi ötletünk van, hogy a blogger-fiókunkban 50+ vázlat pihen megvalósításra várva, és hirtelen késztetést érzünk, hogy mindet egyszerre írjuk meg. Talán az első probléma nagyobb, nehezebben elkerülhető, és bonyolult, ezért is nem értem, miért nem azt szavaztátok meg többen az oldalsávban, de nekem oké. Ha erről akartok olvasni, hát legyen. Vágjunk bele!
Első, és legfontosabb, hogy tudd, ez egy tök pozitív dolog! Persze tudom, nagyon bosszantó, hogy mikor van időnk, nincs kedvünk írni, mikor meg nincs időnk lélegezni sem, az agyunk hirtelen tele lesz vázlatokkal, meg félkész, levegőben lógó dialógusokkal. Én értem, velem is előfordult már nem egyszer, de ez azt bizonyítja, hogy jó vagy abban, amit csinálsz, hiszen a szavak, amikre szükséged van, ott vannak a fejedben. Talán összefüggéstelenek, zavarosak, és eltöltenek zűrzavarral, azért jó érzés, nem? Álmodozni. Hiszen mi, írópalánták ezt tesszük 0-24-ben.
De térjünk a lényegre, arra, mit is kéne tennünk, merthogy ez érdekel, gondolom!
1. Rögzíts mindent!
A szavak, szókapcsolatok, mondatok, párbeszédek, esetleg történetalapok mind gyorsan cikázó pillangók. Gyorsan elillannak. Könnyebb összerakni a használhatót a használhatóval, ha le vannak írva a gondolataid, ráadásul ihlethiányos időszakokban jól jöhet egy kis kezdőlökés. Ezért jó, ha tartasz a kabátzsebedben/nadrágzsebedben egy tollat és pár összehajtogatott papírlapot. Vagy ha a parafatáblád átformálod gondolatfallá, és kiragasztasz/tűzöl mindent. Én is ezt tettem, azzal a különbséggel, hogy mindenféle könyvekből kiollózott szavakkal és mondatokkal próbálom telezsúfolni a táblámat, de persze saját gondolatokkal is tarkítom. Rám elég inspirációként hatnak a "szembejövő járművek elúszó fényszórói" és a "számtalan, lehullott boldog nap lehetősége" szókapcsolatok. De kinek mi.
2. Jó, vagy sem?
Van, hogy egy könyv, film, vagy épp zene alapján ezernyi ötletünk támad. Ilyenkor beindul az az ismerős "mi lenne, ha..." gondolatfolyam. Azonban sokszor ennek a fele klisé vagy koppintás. Próbáljuk reálisan átgondolni, mi egyedi, és újszerű, és mi az, ami mehet is a kukába! Talán a legjobb döntés, ha tanácstalanok vagyunk, ha segítséget kérünk egy baráttól.
3. Gyúrjuk egybe, majd engedjük el!
Most jön a dolog nevetséges része. Próbáljuk összefűzni az egészet! Mindent, ami a fejünkben van egyetlen jó történetté gyúrni egyszerűen lehetetlen, de azért nézzük meg, mi lesz belőle. Nem azt mondom, hogy ami ebből kijön, csak jó lehet, mert akkor hatalmasat hazudnék. Lesznek jelenetek, szereplők, akikről le kell majd mondanod, de túléled! Hiszen még ezer másik történetet írhatsz, ez egy szabad világ! Csak egyet ne felejts el: ne vállald túl magad, mert a végén csak elnézéseket fogsz pötyögni késés miatt, meg szünetet jelentő bejegyzéseket.
Ginny
