2015. december 20., vasárnap

Túl sok ötlet? Létezik!

  Egy ideje - ideje - nem tevékenykedtem már, de igyekszem behozni a lemaradásom, még ha ez jelenleg lehetetlennek is tűnik. Azonban most kedvet éreztem magamban, hogy megoldást nyújtsak az agyatok túlbuzgóságára!
  Mert lássuk be, a mi hobbinkban két elkerülhetetlen véglet van . Az egyik az ihlethiány, a másik pedig, mikor annyi ötletünk van, hogy a blogger-fiókunkban 50+ vázlat pihen megvalósításra várva, és hirtelen késztetést érzünk, hogy mindet egyszerre írjuk meg. Talán az első probléma nagyobb, nehezebben elkerülhető, és bonyolult, ezért is nem értem, miért nem azt szavaztátok meg többen az oldalsávban, de nekem oké. Ha erről akartok olvasni, hát legyen. Vágjunk bele!
  Első, és legfontosabb, hogy tudd, ez egy tök pozitív dolog! Persze tudom, nagyon bosszantó, hogy mikor van időnk, nincs kedvünk írni, mikor meg nincs időnk lélegezni sem, az agyunk hirtelen tele lesz vázlatokkal, meg félkész, levegőben lógó dialógusokkal. Én értem, velem is előfordult már nem egyszer, de ez azt bizonyítja, hogy jó vagy abban, amit csinálsz, hiszen a szavak, amikre szükséged van, ott vannak a fejedben. Talán összefüggéstelenek, zavarosak, és eltöltenek zűrzavarral, azért jó érzés, nem? Álmodozni. Hiszen mi, írópalánták ezt tesszük 0-24-ben.


  De térjünk a lényegre, arra, mit is kéne tennünk, merthogy ez érdekel, gondolom!
  
  1. Rögzíts mindent!
A szavak, szókapcsolatok, mondatok, párbeszédek, esetleg történetalapok mind gyorsan cikázó pillangók. Gyorsan elillannak. Könnyebb összerakni a használhatót a használhatóval, ha le vannak írva a gondolataid, ráadásul ihlethiányos időszakokban jól jöhet egy kis kezdőlökés. Ezért jó, ha tartasz a kabátzsebedben/nadrágzsebedben egy tollat és pár összehajtogatott papírlapot. Vagy ha a parafatáblád átformálod gondolatfallá, és kiragasztasz/tűzöl mindent. Én is ezt tettem, azzal a különbséggel, hogy mindenféle könyvekből kiollózott szavakkal és mondatokkal próbálom telezsúfolni a táblámat, de persze saját gondolatokkal is tarkítom. Rám elég inspirációként hatnak a "szembejövő járművek elúszó fényszórói" és a "számtalan, lehullott boldog nap lehetősége" szókapcsolatok. De kinek mi.

   2. Jó, vagy sem?
Van, hogy egy könyv, film, vagy épp zene alapján ezernyi ötletünk támad. Ilyenkor beindul az az ismerős "mi lenne, ha..." gondolatfolyam. Azonban sokszor ennek a fele klisé vagy koppintás. Próbáljuk reálisan átgondolni, mi egyedi, és újszerű, és mi az, ami mehet is a kukába! Talán a legjobb döntés, ha tanácstalanok vagyunk, ha segítséget kérünk egy baráttól.

  3. Gyúrjuk egybe, majd engedjük el!
Most jön a dolog nevetséges része. Próbáljuk összefűzni az egészet! Mindent, ami a fejünkben van egyetlen jó történetté gyúrni egyszerűen lehetetlen, de azért nézzük meg, mi lesz belőle. Nem azt mondom, hogy ami ebből kijön, csak jó lehet, mert akkor hatalmasat hazudnék. Lesznek jelenetek, szereplők, akikről le kell majd mondanod, de túléled! Hiszen még ezer másik történetet írhatsz, ez egy szabad világ! Csak egyet ne felejts el: ne vállald túl magad, mert a végén csak elnézéseket fogsz pötyögni késés miatt, meg szünetet jelentő bejegyzéseket.
Ginny

2015. december 10., csütörtök

Bulvárketrec § Kritika IV.

здорово!
A kritikát Japane LS. kérte tőlem, a Bulvárketrec blog írója, ezúton is köszönöm neki. A kritikát építő jellegűnek szánom!

A blog linkje: xxx


Cím: a címből én először egy sztárcikkes blogot szűrtem le. De mivel az alma nem esik messze a fájától, nem tévedtem sokat, mivel a főszereplő sztárrá válását követhetjük nyomon. Egyszerű, könnyen megjegyezhető, egyben nagyon egyedi és figyelemfelkeltő cím.

Fülszöveg: nem túl rövid, de nem is kisregény, pont megfelelő hosszúságú. Nem spoilereztél benne, de feltüntettél mindent, amit a történetről tudni érdemes.
Viszont megakadt a szemem két apró hibán.

"Gwen kariere szárnyal, magánéleti problémák sem emésztik, viszont kezdi megérezni milyen is híresnek lenni."

Itt a "karriere"-t egy "r"-rel írtad és egy vesszőt is kihagytál. Helyesen tehát így hangzik:

Gwen karriere szárnyal, magánéleti problémák sem emésztik, viszont kezdi megérezni, milyen is híresnek lenni.

Alapötlet és tartalom: egy lány, aki sztár lesz. Erre nem is tudom, hogy milyen jelzőt kéne aggatnom. Első hallásra nekem túl sablonosnak tűnt, de mégis sugall némi eredetiséget.
Szépen fogalmazol, nem vitás.
Találtam pár hibát az első fejezetben, amin megakadt a szemem.

"Na, ő egyből levágta, hogy ki vagyok. Valószínűleg ő már rámkeresett az interneten, és így ismert fel."

Figyelj a szóismétlésekre! Itt a javításnak több fajtája is lehet:

Na, egyből levágta, hogy ki vagyok. Valószínűleg ő már rámkeresett az interneten, és így ismert fel.

Na, ő egyből levágta, hogy ki vagyok. Valószínűleg már rámkeresett az interneten, és így ismert fel.

Na, egyből levágta, hogy ki vagyok. Valószínűleg már rámkeresett az interneten, és így ismert fel.

"Nem, nem azért mert fura hogy van barátnője vagy ilyesmi, hanem mert egy hete szakított vele a régi barátnője és pár napig ki se jött a szobájából, csak pár napja hajlandó elmenni boltba vagy fuvarozni engem."

Itt szóismétlésbe is belebukunk, és egy még egy vesszőt hagytál ki.

Nem, nem azért mert fura hogy van barátnője vagy ilyesmi, hanem mert egy hete szakított vele a régi, és pár napig ki se jött a szobájából, csak pár napja hajlandó elmenni boltba vagy fuvarozni engem.

Pár hibát még észrevettem.

1. fejezet: "...hogy "elképesztő(-en) dögös"."
1. fejezet: "A (")Helló(írásjel, ") a legrosszabb lehetőség."

Viszont láttam, hogy néha a kötőjel előtti és utáni szóközökről, meg a beszéd mondata végi írásjelekről elfeledkezel. Egy példa, hogy jobban megértsd.

1. fejezet: "-(szóköz)Helló(írásjel, szóköz)-(szóköz)köszöntem bátortalanul."

De ezzel a mondattal egyszerűen nem tudok kibékülni.

"Volt aki félig felöltözve, volt aki már belőtt frizurával, de még civil ruhában szaladgált."

Nekem ez így egy kicsit sántikál. Én a helyedben a "civil" szó helyetett "utcai"-t, vagy hasonló jelzőt raknék be.

Volt aki félig felöltözve, volt aki már belőtt frizurával, de még utcai ruhában szaladgált.

Karakterek: jól kidolgoztad őket, de nem eléggé. Szerintem még aggathattál volna rájuk egy háttérsztorit vagy a születési dátumot.
Viszont mindegyik szereplő egyedi. Nekem nagyon bejön Gwen, aki már ismerkedik a népszerűséggel. Szimpatikus, és sok olvasó kedvence lehet. De egy kicsit unalmasnak tartom, hogy az eddigi fejezetekben semmi tragédia vagy izgalom nem történik vele, de remélem, hogy a következőkben mindez be fog következi. Mindenestre én minden ilyen jellegű változtatást ajánlok és várok.

Kinézet: összességében szép, kidolgozott munka, főleg a modulokban köszön vissza mindez. De találtam benne pár aprócska hibát. A főháttér zöldes színe nem passzol a fejléc fekete árnyalatához, ami a modulokban fellelhető sárgától is elüt. A karakterek képeinek színével se tudok megállapodni. Javaslom, hogy ezeket javítsd ki, mert nem esik jól a szemnek, ha ránéz.

Remélem, hogy nem sértettelek meg, és a kritikát megszívleled majd, mert mindenből csak tanulni lehet!

Chestia

2015. december 1., kedd

Good girls are bad girls [L.H. Fanfiction] § Kritika III.

здорово!
És most jön egy újabb kritika, pontosabban a harmadik már a második hetemben. Ezt Raven Black kérte tőlem. A kritikát sértő szándék nélkül írtam, remélem, hasznodra válik majd!

A blog linkje: xxx


Cím: hosszú, de könnyen megjegyezhető. Illik a történethez.

Fülszöveg: nem hosszú, de nem is rövid, pont a megfelelő, hogy keretezze a blog történetét. Nekem tetszik, habár a történetből nem sok információt ad.

Alapötlet és tartalom: sajnos túl sok olyan blogot láttam, ahol a főszereplőt elzárták a külvilágtól, ezt én eléggé ijesztőnek találom. Azzal, hogy ez egy Luke Hemmings fanfiction, azzal sem adtál más megvilágítást a kissé sablonos blogra. De te megtudtad azt oldani, hogy ebből a blogból egy kis sablonosság elpárologjon, ugyanis az elején, a prológusban, az akkor még kicsi főszereplőt a 5 Seconds of Summer tagjaival tüntetted fel, akik akkor még szintén kicsik voltak. Eddig ez az első blog (és remélem, az is marad), aminek ilyen megvilágítással készült a prológusa. Szóval le a kalappal előtted, hogy ilyet ki tudtál agyalni!
Szépen fogalmazol. Egyszerűen, de mégis jól elboldogulsz a szavakkal, öröm olvasni!
Viszont láttam pár hibát a prológusban, ami szúrta a szememet.

"- Én ki megyek.-indultam el bátran az ajtó felé."

Itt máris az elején belebotlunk a hibába; ugyanis a fent említett szövegben a "kimegyek"-et külön írtad. Javítva:

- Én kimegyek.-indultam el bátran az ajtó felé.

Ezenkívül ráakadtam mégegyre a prológusban.

"Mi lesz, ha észre vesznek anyáék?"

Most az "észrevesznek"-et írtad külön. Helyesen tehát:

Mi lesz, ha észrevesznek anyáék?

Láttam még pár kihagyott szóközt. Ezeket csak a jobb átláthatás miatt ajánlom.

1. fejezet: "- Szia, Ash!(szóköz)-(szóköz)köszöntem."
2. fejezet: "- Ash! Hát eljöttél elénk!(szóköz)-(szóköz)öleltem meg."
3. fejezet: "- Örülni fognak neked, Lena. Akárcsak én.(szóköz)-(szóköz)suttogta a fülembe Michael."

Ezek tényleg csak apró hibák, nem szedem le miatta a fejed, habár amúgy se tenném!

Karakterek: mivel ez a blog egy Luke Hemmings fanfiction, kár lett volna kihagyni a többi 5SoS tagot. Nekik meg ugyebár van már kidolgozottságuk. Viszont az nekem nagyon tetszik, hogy Ash is ugyanolyan sorban van gyerekkorában, mint a főszereplő, Lena. A többiekkel meg úgy találkoznak. Lenat elég jól kidolgoztad, pontosan úgy, ahogy kell.

Kinézet: nekem elég furcsán áll össze a fejléc és a design többi része. Én a helyedben olyan színűre állítanám be a designban lévő zöldes színt, mint amilyen a fejlécen található világos árnyalat. A modulok sorrendjével se tudok megbarátkozni; én a Cserék modult raknám legalulra, a Verseny-t fölé, aztán a Kampány-t, majd a Mozgalom-t. Így a látogatók szeme is jobban állna mindenre, mivel nem kéne keresgélni a fontosakat. A chat szöveg is eléggé sötét, alig lehet látni; én olyanra állítanám, amilyen a bejegyzésben lévő szöveg.

Jó, tudom, nem ez életem leghosszabb kritikája, de ami fontos és lényeges, az mind benne van!

Chestia

2015. november 29., vasárnap

Újabb kritikus

Kukucs!
Ruta vagyok, elég rossz a bemutatkozásokban, szóval csak úgy ömlesztve, hogy milyen is vagyok: Kék hajú, ha van rá időm kék szájú is, néha talán túlságosan anyáskodó, mindenkiért aggódó. Általában nagyon csendes, de ha megfog egy téma túl sokat beszélő, néha úgy érzem túl komoly. Imádom az idegen nyelveket, ezzel is szeretnék foglalkozni, ez az álmom meg ilyenek. Különös imádattal fordulok a Jelly Beans felé, meg a zödtségek felé. Vegetáriánus vagyok. De nagyon sokat gondolkodom azon, hogy vegán leszek. Már vegán vagyok és a Jelly Beansben shell lak és méh viasz van szóval... most megyek és sírok egy kicsit. 
Nagyon fontosnak tartom, hogy a lehető legépítőbb kritikát fogalmazzam meg, de még is kedvesen, mivel tudom milyen rossz érzés ha kezdő ként ilyen nagy sokk ér. Senki sem tökéletes, és nem úgy születünk, hogy barokk körmondatokat köpködünk. Szóval a lényeg, hogy próbálok segíteni, mintsem összeszidni valakit. Ez itt a szeretet, a csillámpónik és a szivárványok földje.

Ahogy már az kiderült tőlem kritikát tudtok kérni. légy szíves ezt e-mailben tedd meg.

Ahol megtaláltok:
e-mail: ruta.feelt@gmail.com
tumblr: http://rueanni-finnick.tumblr.com/
facebook: xxx

2015. november 28., szombat

StoryTime § Kritika II.

здорово!
Alighogy végeztem Vicky T. kritikájával, máris betoppant egy lélek, névszerint RockH a kérésével. Drágák, ha ezt így folytatjátok, annyi örömöt szereztek nekem, mint még soha senki! Köszönöm, hogy így megbíztok bennem, köszönöm az eddigi kettő kritikakérést! Imádlak Titeket!
Nos, közben megnyílt a Ginny-vel közös e-mail címünk, ezentúl ide is küldhettek kritikakérést, egy feltétellel: ha leírjátok, kitől kéritek a kritikát, ez hiányában a kérést elvetjük!
E-mail cím: szatellit.kritikak@gmail.com


A blog linkje: xxx


Cím: amikor először meghallottam a címet, azt hittem, hogy novellák lesznek rajta. De szerencsére tévedtem. Aztán eszembe jutott "story time" magyar megfelelője, azaz a "történet idő", ami teljesen passzol.

Fülszöveg: rövid, tömör, de lényegre törő. Én személy szerint jobban szeretem azokat a blogokat, ahol ha elolvassuk a fülszöveget, kedvet kapunk a történethez is. A helyedben én meghosszabbítanám a fülszöveget, hogy azok, akiknek olyan az ízlése, mint az enyém, ők is szívesen elolvassák.

Alapötlet és tartalom: az alapötlet megfogott. A történet először sablonosnak tűnhet, de ha valaki jobban beleolvas, észreveszi, hogy ez egy tényleg egyedi mű.
A fejezetek rövidek, tömörek, de eseménydúsak. A helyedben én hosszabb részeket írnék (nicsak, ki beszél), hogy amint az olvasó belekezd a történetbe, ne érjen akkor véget.
Hogy milyen a fogalmazás? Szidom magamat, hogy miért nem előbb találtam rá a blogra, mert egyszerűen... egyszerűen fantasztikusan írsz, öröm olvasni. Minden egyes szavába, mondatába a történetnek beleélem magamat. Többet érdemelnél 1 feliratkozónal (velem együtt kettővel :3)! Szóval amit csinálsz, ahogy írsz, az egyszerűen fenomenális!
Viszont ami zavaró lehet, az az első fejezet felépítése. Sokszor belezavarodtam, de ki lehet ismerni.
Egy apró hibán megakadt a szemem.

"Vér, menekülő emberek, és a Vörösek."

Jelen esetben, ha nem a melléknév "vörösek"-re gondolsz, hanem a főnévre, akkor "vörösök" a helyes. Tehát:

Vér, menekülő emberek, és a Vörösök.

Itt-ott láttam pár kihagyott szóközt, esetleg elmaradt mondat végi írásjeleket. Ezeket összességében, ha nem figyel az olvasó, nem veszi észre.

1. fejezet: "- Log, ébredj! A tanár feje kezd vörösödni. - figyelmeztette Mirrie a fiút(írásjel) - így is eléggé mérges rád, mert nem adsz bele mindent... tudod... a gyilkolásba."
2. fejezet: "- Mi a gond, néni? Hisz az én anyám halt meg, nem az övé(írásjel és szóköz)-(szóköz)tudakolta meg Logan a sírás miértjét."
3. fejezet: "- Jól van, te puhány(írásjel) - engedte el a lány nevetve(írásjel) - Gyere, mutatok valamit."

Ilyen aprócska hibákat néha én is ejtek, ezért különösképpen nem foglalkozok nagyon vele.

Karakterek: még nem tudunk sokat róluk, de néhány dolgot elárult már róluk az író.
A főszereplő, Logan Green, azaz Logan Harrowey nekem nagyon szimpatikus. Magabiztos, egyben nagyon elegáns, nem mellesleg árva, emiatt sokat szokott sírni. Ahogyan a tetteit megformáztad, teljesen elragadott. Főleg a harmadik fejezetben, de a többi sem piskóta.
Mirrie Scott nekem egy kicsit gyerekesnek tűnik, de ő is, mint Logan, szimpatikus, bár róla még nem sokat tudunk. Nagyrészt csak annyit, hogy szintén árva, mint Logan.
Egy gonosz, Logan anyját megölő férfi lett a fiú nevelőapja, Damien Green. Mivel "rajongok" a rossz fiúkért, jelen esetben férfiakért, Damien-nel sem vagyok másként. Kicsit furcsának tartom, hogy egy olyan ember lett egy gyerek nevelőapja, aki őt árvaságra hozta. De remélem, később erre is magyarázatot kapunk.
Mrs. Green Damien anyja, az a tipikus mézes-mázos anyuka, de néha ő is átváltozik egy heves sárkánnyá.
És most következik a kedvenc szereplőm: Pamel, a robot. Robot? Hopp, csak nem megint valami egyedi? Igen, ilyet én még sehol sem láttam, hogy robot segít a házban.
Én a helyedben összegyűjteném a szereplőket, és egy karakteres modult beraknék, mert nehéz az olvasóknak kikeresgélni a szöveg közül a szereplőket.

Kinézet: alapjában véve szép munka, főleg a fejléc. Viszont elég furcsának találom, hogy a fejléc bal oldalra van tolva, a menü meg egy kicsit belelóg a fejlécbe. Én a helyedben a fejlécet középre, a menüt pedig vagy lejjebb, vagy fel, egészen az oldal pereméig tolnám, és egy kicsit világosabb színűre állítanám.
A menüben a Rendszeres olvasók és a Cserék modult megcserélném, így az olvasóknak nem kellene keresgélniük a feliratkozás lehetőségét.

A blog összességében szép munka. Látszik, hogy beleadsz apait-anyait, főleg a fogalmazásba! Remélem, hogy a kritika, amit sértő szándék nélkül írtam, hasznodra válik!

Chestia

2015. november 27., péntek

The Purple Killer (Five Nights at Freddy's Purple Guy Fanfiction) § Kritika I.

здорово!
Így az első hetem vége felé megkaptam életem első kritikakérését Vicky T.-től, amiért őszintén hálás vagyok.
Viszont egyben remegő ujjakkal, ám annál inkább szeretettel túlcsordult szívvel írom e kritikát, mert nem tudom, milyen hatással lesz ez az alkotóra, vagy esetleg rám.
Remélem, jól fognak esni a szavak, amit bármi ellenséges hajlam nélkül körmöltem le.


A blog linkje: xxx


Cím: hosszú (inkább a zárójelben lévő tartalom), de könnyen megjegyezhető. Minden benne van, ami fontos és lényeges, sőt, még a főszereplőről is árulkodik.

Fülszöveg: bemutatja a blogot, ám mégsem szúrja le a látogató előtt a poént. Az olvasó pontosan tudja, hogy milyen bloggal áll szemben. Az elején az a vers felkelti az odatévedt lélek figyelmét, elkezdi érdekelni a történet.

Alapötlet és tartalom: az alapötlet egyedi. Nem láttam még olyan blogot, amit a Five Nights at Freddy's köztudott gyilkosa, Purple Guy szemszögéből írnak.
Viszont elég furcsának találom, hogy már az első fejezetben letudod Vincent (remélem csak az egyik) főellenségének hollétét. Én személy szerint raktam volna bele egy kis csavart, ami izgatottabbá teszi az olvasót, de engem így is lenyűgöztél, és úgy látom, a többi olvasódat is.
A fejezetek rövidek, tömörek, de a hosszúság helyett kárpótól minket a csodálatos fogalmazó képességed.
Apropó, a fogalmazásod.
Gyönyörűen írsz, nem vitatom, öröm olvasni. Látszik, hogy már jártas vagy a témában. Nem hagyod, hogy lankadjon az olvasóid figyelme. Ez így jó, ahogy van, én a helyedben semmin sem változtatnék.
Bár nem szúrta ki, de megakadt a szemem egy aprócska hibán a prológusban.

"Azután a szüleihez fordul, és illedelmesen a folyosó felé invitálja ōket, meglepetés tárgyaként."

A gond itt az "őket"-tel van, te ugyanis helyette "ōket"-tet írtál. Ez gondolom nem szándékosan történt, hanem csak egy elgépelési hiba. Helyesen így néz ki:

Azután a szüleihez fordul, és illedelmesen a folyosó felé invitálja őket, meglepetés tárgyaként.

Ezenkívül még volt egy, szintén a prológusban, ami így hangzik:

"Ijedségének semmi jelével az arcán néz fel a tizenkét éves forma fiúra, kinek kezében egy medvemaszk lapul, mögüle két ugyanannyi idős lány kukucskál ki."

Itt máris az elején belebotlunk egy hibába, ugyanis te az "ijedtség" helyett "ijedség"-et írtál. Helyesen:

Ijedtségének semmi jelével az arcán néz fel a tizenkét éves forma fiúra, kinek kezében egy medvemaszk lapul, mögüle két ugyanannyi idős lány kukucskál ki.

Karakterek: eddig csak a főszereplőt ismertük meg, névszerint Vincent Reginald Shepard-ot. Nekem személy szerint bejön a fiú pszichós hajlama, tetszik, hogy nem olyan, mint általában a többi ember. Például nem sok olyan blogot láttam, sőt, eddig még egyet sem, ahol a főszereplő emberiszonnyal küzd, tudja sétáltatni a macskáját, és hozzánk hasonlóan Chika-t kacsának nézi (engem ez fogott meg az eddig).
Remélem, hogy majd a szereplők tábora a történet előrehaladtával bővülni kezd, addig is elégedjünk meg (a számomra nagyon szimpatikus) Vincenttel. 11 éves korában hatalmas tragédiát élt át Freddy-ék éttermében, a Freddy Fazebar's Pizza-ban. Hogy pontosan milyen tragédiát? Egy személy árvaságra hozta. Emiatt nagyon sajnálatra méltónak tűnik, de nem kell sajnálni, hisz ő is jól tudja a sorsát: bosszútállni azon, aki őt ily módon árvaságra hozta. Egyszerűen imádom Vincent minden lépését, egy bátor és belevaló kis srác.
Az első fejezetben bemutattad névszerint a szüleit, így méginkább elgondolkozhatunk azon, hogy mi jut arról Vincentnek eszébe, amikor szólítják.
Most még nem tudunk a múltjáról, a jövőéről túl sokat, de reméljük, tartasz még valamit a tarsolyodban.
Méltán mondhatom, hogy a szereplőt jól kidolgoztad.

Kinézet: a design ütős, passzol a történethez. Jó embert bíztál meg az elkészítéséhez.
Én viszont a cseréket és a tulajdonosok modulját megcserélném, mert hogyha már sok-sok cseréd lesz, az olvasónak nem kell keresgélnie az írót és a blogarchívumot.
A chat szövegének színe olyan lila, ami elüt a designtól. A helyedben én átszínezném, hogy jobban passzoljon a designhoz.

Tudom, sok dolgot nem kritizáltam a blogodról, de hát ha nincs mit?

Chestia

2015. november 24., kedd

Mit tegyünk, ha nincs ihletünk?

здорово!
Bizonyára nektek is sok gondot okoz az ihlethiány. De ezt hogyan is lehet orvosolni? Sokaknak egy kép, egy szó, egy dallam, és hopp, már a fejükbe is pottyant az ötlet! A legtöbben mégis ihlethiányban szenvednek. Ez az író és az olvasó szemében is rossz, mivel az alkotó nem megfelelően tudja visszaadni azt az érzést, amit az olvasóval tudatni akar. Emiatt unalmasnak, élettelennek tűnik még az egyébként izgalmas mű is.
Erről a témáról nekem saját tapasztalatom is van, mivel néhanapján hozzám is beköszönt az ihlethiány. És ennek az észrevételére mennyi idő kellett? Pontosan 3 hónap és 18, teljesen elhanyagolt, inaktív blog.
Na de a jelenleg se fenékig tejfel az élet. Tanúsíthatom, hogy az ihlethiány nem hagy engem nyugodni, és gondolom, nálatok is ez a helyzet.
Hogy véget vessünk ennek az örökös körforgásnak, hoztam pár tanácsot, ami nekem is bevált!



1.) Olvass!
Ez lehet bármi, ami neked tetszik! Csak lekapsz a polcról egy könyvet, vagy belekukkantasz kedvenced blogjába, bármi, amihez éppen kedved van! Nekem leginkább az utóbbi szokott bejönni, mivel könyveket mostanában nem igazán olvasok.
Az olvasás megnyugtat, egyben mikor belemélyedsz, tudatod nélkül belopja magát az agyadba, a szavak, mondatok megragadnak, így ezeket később is fel tudod használni életed során, mind a blogolásban, mind a hétköznapi beszéded formájában.

2.) Inspirálódj!
Hogy ez alatt mit is értek? Valakiket egy kép, valakiket egy szó, másokat viszont egy dallam inspirál. Találd meg azt a dolgot, ami téged! Engem leginkább a zenék és a képek isnpirálnak. Vannak oldalak, amiknek erre a célra kialakított képeik is vannak. Én csak a We Heart It-t ismerem, nekem ez teljesen megfelel, itt el is érhetitek.
De nem csak a képekre hagyatkozok. Nagy szerepet játszanak az életemben a zenék, sokszor inspirálnak, mindig megnyugtatnak.
Pár példa, amik nekem segítenek:

a) Indila - Dernière Danse (xxx)
Aki könnyed, szerelmes, ám mégis bús történetet ír, annak bátran ajánlom a francia énekesnő egyik dalát.

b) Indila - Tourner Dans Le Vide (xxx)
Mégegy Indila szám (mert ezekből sosem elég), ami ugyanazon témával rendelkezik, mint a fent említett társa.

c) Breaking Benjamin - Dance With The Devil (xxx)
Ajánlom annak, aki a rockos, metálos, heavy metálos zenéket szereti. A kemény, erős szerkezetű blogok megfelelő társa lehet.

d) Челси, Katyusha - Катюша - Victory day, день победы 2008 (xxx)
Nos, aki szereti az orosz zenéket, az személyemben párt talált. Ez a dal a katonás, II. világháborús blogok kelléke lehet.
Erről a dalról bővebben még annyi, hogy erre építettem fel az életemet. Amikor először meghallottam, furcsa módon el kezdtem érdeklődni az orosz világ iránt, a szüleim nagy örömére. Ebben a máig is tartó mámoromban határoztam el a jelenlegi blogom, a Beépített második mivoltát. E köré a dal köré építettem, formáltam a történetet. Számomra ez a dalocska az életem elengedhetetlen társa lett, de ezt nem bánom.

3.) Mozogj!
Ez nálam az írás elengedhetetlen kelléke (pedig én utálok mozogni), mivel rossz lehet elgémberedett tagokkal ülni a gép előtt. Persze nem a konditermekre gondolok, ahova egy vagyon a bejutás, hanem az otthon is elvégezhető guggolások, térdhajlítások. De én nem ezeket űzöm, hanem minimális sebességgel futok. Nem a kilométeres futásról beszélek, hanem a szobám és a konyha közötti távolságról. Néha, ha kedvem szottyan, kifutok, mint egy őrült a szobámból, töltök magamnak egy kis vizet (nehogy már a semmiért futosgáljak én a lakásban fel-alá), majd ugyanazzal a sebességgel visszarobogok a szobámba. Ez elég őrülten hangzik (az is, ne féljetek), de a futás és az egyéb sportok köztudottan növelik az agysejteket, a vér áramlását a testünkben, ezáltal az agyunk jobban fog, a képzelőerőnk "megnő".

4.) Sétálj a friss levegőn!
Persze jelen esetben nem a büdös, füstös levegőről (ami nálunk, az utcánkban van) beszélek, hanem a tényleg friss, oxigénnel teli, városoktól messzi levegőről, ami ha párosul a sétával (nem a rohanással), akkor ugyanígy nyugtatóan hat ránk, sőt, nálam séta közben törnek rám az ötletek. Kutyások előnyben, hisz ti is tudjátok, szegény állatoknak nap mint nap kell a séta, ugyanígy nektek is!

5.) Jegyzetelj!
Az is lehet, hogy te éppen nem ihlethiányban szenvedsz, hanem csak éppen akkor nincs a géped a kezed ügyében, amikor felvillant feletted a villanykörte - mert velem volt már ilyen. Na ez ellen tervezték a drága Blogger készítői (örök hála) a telefonra is letölthető Mobil Bloggert. Ha még nem ismered, ideje lesz bevetni! Könnyen kezelhető, Androidra letölthető (Apple-re nem tudom) kis appocska.
A városban, vagy családi összejöveteleken, offline és online is egyaránt használatos.
Akinek pedig nem áll birtokában e ördöngös készülék, az se lankadjon el: még ma is divatos a jól bevált jegyzetfüzet.

6.) Állj le!
Sokatoknak segít az írásban ez a mozzanat, hogy megálltok egy hosszú szöveg körmölése után, átolvassátok, megjön az ihlet, tovább írjátok... ez a legősibb ihletszerzési módszer, habár nem mindig jön össze.

7.) Hagyd abba!
Ha pedig már mindegyiket kipróbáltad, és még mindig semmi nem jut az eszedbe, jön a végső fokozat (nyugodjatok meg, nem kell megijedni): hagyd abba az írást! Ezt persze nem úgy értem, hogy töröld azt a bejegyzést, vagy még rosszabbat: a blogot, hanem hogy pihend ki az aznapi fáradalmaidat, aludj rá egyet, csinálj úgy, mintha ezt a bejegyzést nem írtad volna meg! Hidd el, ha megnyugszol, kitisztul a fejed, az ötlet is hamarabb jön!

Chestia

2015. november 22., vasárnap

Új kritikus a fedélzeten! - avagy Chestia H. Stilson rendel

здорово!, avagy sziasztok!
A mai napon elfoglalja helyét egy új író, azaz Chestia H. Stilson, Ginny Deliza helyettese. Hogy ne csak idegenként bámuljatok rám, egy kicsit mesélek magamról.
Dióhéjban 12 éves, szőkésbarna hajú és sötétbarna szemű, orosz-és tankmániás, Katyusa imádó általános iskolás lány vagyok, a Pécs-Vasasi Általános Iskola egyik 6. osztályos diákja.
Imádom a zenéket, a zene a mindenem, és ez nem túlzás. Sajnos én magam nem játszok semmilyen hangszeren, de ha lehetne, a fuvolát választanám. Kedvenc zenei stílusom a pop és a rock, de bármilyen más zenei stílust is elhallgatok. Jelenleg az SDP és a Breaking Benjamin banda büszke fanjainak mondhatom magam.
Favoriték a hóbaglyok, a pasztelszínek, a fekete, a pink, a lime, a Katyusa (minden szempontból), az orosz nyelv, az orosz-amerikai filmek (főleg a Mission: Impossible), a tankok, a II. világháború, a zenék, az SDP, a Breaking Benjamin, OwnMcKendry, Miharu, Szefi magyar YouTube-sok, a blogolás, a kockulás (nem vitatom, már-már függő lettem), voltaképpen ennyi.
Szabadidőmben leginkább kockulok vagy zenét hallgatok, előbbihez a blogolás is hozzátársul.
Apropó, blogolás.
3 hónapja lettem Bloggerré ütve, viszont tapasztaltabb vagyok, mint hinnétek. Jelenleg 1 aktív, saját blogom van.



Lista, hogy tőlem mit is lehet várni!


Kritikát vállalok! Rendelés menete:
Mivel én még sosem voltam kritikus, ezért egy tapasztaltabbra, jelen esetben Ginny-re hagyatkozok! Az ő kérései teljesen megfelelnek nekem, amit itt olvashattok el! Pár dolog, amit kiemelnék, vagy én elvárok:
  • e-mailben kérd! Ha a közösre írod, tüntesd fel, hogy kitől kéred, különben a kérést elvetjük!
  • tüntesd fel a blogod címét, linkjét, esetleg a Blogger neved!

Cikkek!


Elérhetőségek:



Egyéb:

  • minden héten lesz minimum 1 bejegyzés, legyen az cikk, kritika!
  • a kritikákat nem fogom pontozni!
  • a kritikákat megpróbálom sorrendben hozni!
  • kritikáimmal nem áll szándékomban senkit sem megsérteni! Ha valaki magára veszi, az így járt!

További kellemes napszakot mindenkinek! Remélem, hamar betelik a limit, és ennek a közösségnek hasznos tagjává válok! ☺ 

xo C.

Szerkesztőfelvétel

Sziasztok, drága csillagok! :)
Egy hónappal ezelőtt még fájó szívvel gondoltam erre, most mégis megejtem ezt a bejegyzést.
Tudjátok, ódzkodtam másokkal dolgozni, mert mi van ha nem úgy áll az emberekhez, mint én, ha más lesz a véleményünk, és amikor azt mondom jobb, ő azt mondja bal? Mégis már egy ideje úgy érzem, hogy ez így, egyedül nem működik. Nektek, és nekem sem előnyös, hogy csak hétvégén tudok a bloggal foglalkozni, akkor sem annyi időt, mint szeretnék. Így a kritikaírás lelassult, sőt most szabályosan megállt, a betervezett blogolást segítő cikkek elmaradtak, és folyamatosan csak tolódtak és tolódtak egy távoli időpont felé. 
Az egyik kedves olvasóm, azonban meghozta az önbizalmam, és az elfogadásom annak az irányába, hogy összefogjak valakivel. Tudom, hogy ez nem lesz egyszerű munka, mert nehéz találni valakit, aki ért hozzá, és még nincs ilyen oldala, de próbálkozni lehet, nem? És kérlek titeket, olvasókat, ha ismertek valakit, aki jó lenne ebben, szóljatok neki, mert én bárki jelentkezését szívesen fogadom, és nem eszek meg senkit.



Szóval, akkor lássuk azt a kevés feltételt, amire szükségem/szükséged van:
1. Helyesírás
2. Idő - ha tudsz egy pár órát szánni az életedből erre a blogra, de nem is igazán a blogra, hanem a bloggerekre, akiket a kritikádon keresztül fogsz ellátni a segítségeddel, akkor az épp elég. Csak ennyit kérek!
3. Empátia, együttműködés

Csupán ennyire lenne szükségem. Ha úgy gondolod, hogy ez teljesíthető, és szívesen csinálnád, akkor írj erre az e-mail címre: sweet.happiness.blog@gmail.com egy levelet, melyben kijelented jelentkezésed, megadod a blogger neved, esetleg, ha van blogod, akkor linkelheted, és írsz egy rövid kis szöveget, hogy hogyan segítenéd az oldalt (gondolok itt cikkötletekre, a kritikáid menetére), vagy ha van kedved, írhatsz egy kritikát egy általad választott blogról.
Nyugodtan, bátran írjatok, próbáljátok meg!

2015. november 19., csütörtök

Hogyan alkossunk egyedi karaktereket?

Egy történet alappillérét nem a cselekmény, a fő szál teszi ki, hanem a karakterek, elvégre velük történnek az események, őket érik megpróbáltatások, így az ő reakciójuk és döntéseik viszik előre az irományt.
Velem már előfordult, hogy kitaláltam az egész sztorit, még néhány részletet is lejegyzeteltem, és mire a valódi kidolgozásig jutottam rájöttem, a történet további alakulása ellentétben áll azzal, ahogy a főszereplő reagálna, és ezzel egy száznyolcvan fokos fordulatot vennék, amivel meghazudtolnám a karakterem személyiségét. Így értelmetlenné vált folytatni, döntenem kellett, a cselekményt, vagy a szívemhez nőtt főszereplőt formázom át.
Elég, ha annyit mondok, a sztori még ma is a fejemben csücsül megvalósításra várva?



Ebben a bejegyzésben leírom, miként tudod legegyszerűbben és legsikeresebben felejthetetlenül beleírni olvasóid fejébe a szereplődet.

Első említendő témám: karakterek formázása ismerősről/rokonról/barátról/sztárról/akiről épp kedved van.

Sokan alkalmazzák ezt az egyszerű, és megjegyzem jól bevált módszert. Elvégre mi sem egyszerűbb, mint fogni egy embert, akit ismerünk, átnevezni, esetleg adni neki egy másik hobbit/életkort/stb. és, ha esetleg megakadnánk csak odamegyünk a személyhez és megkérdezzük: "te mit tennél, ha ez történne veled?" Meg van a válasz, beleírod az irományodba és mindenki boldog. Na de a kritikus lelkek mégsem elégedettek, vajon mit ronthattam el?

1. Ha az adott karakter nem elég... egyedi? Vicces? Áh, megvan. Figyelemfelkeltő.
Ezt a hibát rengetegen elkövetik. Lehet, hogy a valóságban a személy, akiről mintáztad a karaktert vicces, érdekes és a te szemedben egy valódi csoda, de ha ezt nem tudod visszaadni az írásodban, akkor túros buktát sem ér az egész. Ehhez jó tanács, ha egy ideig figyeled a rokont/ismerőst/barátot. (Nem az esténként-benézek-az-ablakán-típusú kukkolásra gondolok, és nem is a belemászok-az-arcába-típusúra.) Figyeld meg, van-e olyan mondat, káromkodás, vicces - vagy épp kevésbé - beszólás, amit sokszor elejt, milyen apró szokásai vannak, amik jellemzőek rá! Ha esetleg nem tudsz róla mindent, akkor kérdezz tőle! Akkor se ijedj meg, ha nem tud a szándékaidról, vagy arról, hogy blogot írsz! Ha barát, fogd arra, hogy valami "Mennyire ismered a barátnődet/tesódat/kiscicádat?"-kérdőívet találtál, és téged ez tökre érdekel (,mert hát kit nem?).
Van a másik eset, mikor vissza tudod adni a személyt, de már ő maga is olyan unalmas, mint a kisujjam, amit még gépelésre sem használok. Ilyen esetekben jobb, ha hagyod is, és inkább alkotsz egy saját magad által kitalált szereplőt.
Természetesen, ha ez a karakter mellékszerepet tölt be, mindaz, amit fentebb leírtam kissé lényegtelenné válik.

2. Rosszul adod vissza írásban
Nos, erre már az előző pontban kitértem egy kicsit, mégis külön figyelmet szeretnék szentelni ennek, ugyanis nagyon sokan nem veszik észre, hogy a karakter, amit formálni akartak eltorzult egy jelentéktelen tényezővé, akinek a szerepét bárki az égvilágon betölthetné. Erre a legjobb módon úgy jöhetsz rá, ha kritikát kérsz (nem célzás volt, nem magamra gondoltam, de ezek az oldalak nem hiába vannak!), vagy, ha a másolt személy követi a blogod, esetleg (!) ha tartod a kapcsolatod az olvasóiddal/kritikus lelkekkel, akik benéznek az oldalra.


Azonban, ha az ismeretségi körödben egy említésre méltó személy sincs, akik szóba jöhetnének, ha karakteralkotásról van szó (megjegyzem: a maga módján biztos mindenki kutyául érdekes, csak ezt néha nehéz észrevenni - lentebb írok erről), esetleg nem érdemesek rá (?), akkor jön a képbe a saját képzelőerő - meg a bejegyzés lényege, vagyis:

Hogyan alkossunk egyedi karaktereket?

Tippek, trükkök, még csak kreativitást sem igényel! Ehhez segítségül hívom az én régi, drága, jól bevált oldalaimat!

1. ELŐTÖRTÉNET
Nem győzöm hangsúlyozni, mennyire fontos is ez a pont. Egy szereplő nem létezhet anélkül, hogy ne lenne valami története a múltjából. Egy apró emlék, valami vicces dolog, amit az egykori barátjával, barátnőjével, kiscicájával csinált.
Ha beleszősz ilyen kis apróságokat, akkor az olvasó közelebb érzi majd magát mind a karakterhez, mind a sztorihoz. Időhúzásnak, esetleg a történet feldobására is remek praktika lehet, beszúrni egy-két villanásnyi emléket. Ez főleg akkor jön jól, ha a történet túl unalmas. Kitalálsz az egyik szereplőd életébe valami traumát, sőt nem is kell feltétlenül szomorú dolognak lennie, mégis a tudat az olvasóban, miszerint nem tud mindent, és várnak rá még rejtélyek, felcsigázza, és ezáltal megjön a kedve a továbbolvasáshoz.
De! Vigyázat, klisék: gyerekbántalmazás, öngyilkossági kísérlet! Már mind túl van tárgyalva. Én értem, hogy a mai fiatalokat (ironikus, hogy én is az vagyok) ez érdekli, és erre van igény, de néha nem árt letérni a járt ösvényről, és elhagyni a csordát, hogy valami sokkal érdekesebbet láthassunk, és mutathassunk.

2. A hobbi, A munka meg a nagy betűs stb.
Sokszor nem is kell gondolkodnunk ezen, ugye? Adott a főszereplő lány, Elisabeth, aki kedves, intelligens, kissé csendes, és nem mellesleg gyönyörűen táncol. Túl egyszerű! Kavarjunk bele!
Itt van Elisabeth, - de hívjuk csak Elsie-nek - kedves, intelligens, humoros, és a kisváros minigolfpályáján dolgozik. Ó! Csak nem valami eredeti? Ráadásul, ha jobban végiggondolod, két legyet ütsz egy csapásra, elvégre megvan a tökéletes helyszín ahhoz a bizonyos első találkozáshoz.
De mutatok még egyet csak, mert belelendültem.
Slade a fent említett kisváros vérbeli, elkönyvelt rossz fiúja. Káromkodik, mindenkire tojik, és egy rockbandában zenél. Várj, én ezt hallottam már valahol! Ja, biztos a több millió ehhez hasonló blog egyikén. Ezt is kavarjuk meg egy picit!
Slade még mindig a város rossz fiúja, de ahelyett, hogy a többi sablonkarakterrel együtt, egy basszgitárt nyúzna, graffitikkel festi tele a lakhelye épületeinek falait. Ám ezek nem ocsmány, rongáló firkák, ezek gyönyörű, mély, és lázadó műalkotások. Senki sem tudja, ki képes ilyesfajta varázsra.
Na, most mondd, hogy nem hihetetlen! Két egyszerű, jellegtelen senkiből, formáltam két fantasztikus, felejthetetlen személyt. Akik még, ha szeretnénk, kapcsolódhatnak is egymáshoz egy nagyon kézenfekvő módon. Elsie meglátja Slade-t egy este, vagy észreveszi, ahogy kigurulnak a festékesdobozok a táskájából, és összerakja a fiú folytonos órai álmosságával. Szörnyen egyszerű volt, nemde?
Persze ez még édeskevés, hogy egy kiforrott karakterünk legyen, de már határozottan egy jó kiindulópont.
Esküszöm, ezt most dobtam össze, de azt hiszem hamarosan tovább is fogom gondolni, hogy egy teljes történetet adjanak ki!
Pár link segítségként: magyarul, angolul, és egy újabb angolul.

3. "Egyéni kifejezésmód"
Avagy quirk, vagy mellékcselekvés. És akkor értelmét nyeri a fenti megjegyzés, miszerint mindenki érdekes a maga módján, de ehhez nem szeretnék sokat hozzáfűzni, mert itt remekül leírják magyarul, és az eredeti angol, amiről a magyar fordítás készült. Itt aztán lehet morzsázgatni, meg vegyíteni a dolgokat, szerintem a legegyszerűbb, és egyben legnehezebb, ha ebbe fogsz bele. Ugyanis úgy adod el a karaktered, hogy azt te magad sem veszed észre, de közben némelyik quirk annyi kreativitás igényel, hogy kileheled a lelked, mire át tudod adni hitelesen. Szóval csak óvatosan ezekkel!

4. A névválasztás
Hallottatok már az Aristotle és Dante a világmindenség titkainak nyomában c. könyvről? A főszereplő srác neve Aristotle Angel. Igen, így hívják. És ez engem kiakaszt, mert tudod van az a szabály a divatban bőt szűkkel, és szűket bővel. Pontosan - na jó nem - ugyan ez van a neveknél is. Ritka nevet átlagossal, átlagosat... amivel akarod. És nem, egyáltalán nem kóser ezt felrúgni. Szóval nem jó, ha a karaktered neve Emma Smith, de a Holland Shanica Igledew sem túl okos választás, mert fogadjunk, hogy mire én ezt a mondatot befejezem, már el is felejtetted.
Legjobb, ha nem ragasz le a Jessica-Hope-Emma-szerű átlagneveknél, de valami egyszerűbbet választasz a Shanicánál, viszont angol családnév választásánál ezt az oldalt használod. (Ne ijedjetek meg ha a böngésző nem nyitja meg, az oldal nem vírusos, sem semmilyen káros dolog nincs rajta!)
Persze most angol/amerikai neveket hoztam példának, de ez vonatkozik a világ összes országában való névkutakodásra. Tehát a Szabó meg Kovács ideje leáldozott, ideje körülnézni kicsit. Arra viszont külön felhívnám a figyelmed, hogy ha a szereplőd - mit tudom én? - kínai származású, akkor ne akard már betuszakolni a többi angol/amerikai/magyar/afrikai szereplőd közé, és felruházni egy Destiny névvel, mert akkor akár amerikai is lehet. (Persze, ha már a családja régóta ott él, és ő már oda született, akkor lehet, hogy amerikai/angol/kutya tudja milyen neve van, de itt most nem ez a lényeg.)

5. Mit miért, és hogyan?
Talán nem tartozik szorosan az egyediséghez, de ez is egy fontos pontja a karaktereinknek. Ki kell fejtenünk, mit miért, és hogyan tesznek. Nem elég odavetni pár szót, és remélni, hogy az olvasó majd mindent megért. Le kell írnod, hogy milyen úton hozta meg a döntéseit! Meg kell osztanod a te és a karaktered gondolatmenetét, mert különben csak madzagon rángatott bábok lesznek!
A kritikusoknak - és az olvasóknak is - feltűnik, ha valamiből túl kevés van, vagy rossz a minősége. Ezen érdemes gyorsan és hatékonyan javítani, vagy olvasókat vesztesz. A legegyszerűbb megoldás, a kulcsszó a gyakorlás. Ezen a linken találhattok gyakorlati feladatokat, amik szerintem nagyon beválnak, és rengeteget lehet általuk fejlődni.

6. Tesztek
Én például nem szoktam ilyeneket (linklink, linklink angolul tudóknak, aztán van itt még jó pár link angolul) töltögetni, mert általában írás közben jönnek az ötletek, hogy a karakter, hogy viszonyul dolgokhoz, mit gondol róluk, meg milyen a kapcsolata xy emberrel. De azt hiszem érdemes olykor-olykor elővenni ezeket a kérdéseket, és válaszolni rájuk, akár szóban, akár írásban. Higgyétek el kitöltitek és sokkal közelebb fogtok kerülni a szereplőtökhöz, mintha ott ülne mellettetek és súgná az instrukciókat, miközben pötyögsz, így az írás is könnyebben megy majd. Csak előveszed mielőtt leülnél a blogger elé, és átolvasod, utána sokkal egyszerűbb lesz átlényegülni egy, a te érzelmi világodtól teljesen távol álló, tőled teljesen különböző karakterré.

Végezetül szíves figyelmetekbe ajánlom ezt az oldalt - katt - én személy szerint imádom, és már rengetegszer merítettem innen inspirációt. Jó cikkek vannak fent, némelyik csak fordítás, van ami a lány saját írása, és annak ellenére, hogy ez egy roleplayes oldal, (máig nem tudom, ki játszik ilyet) nagyszerű ötleteket adhat minden bloggernek, és írónak. És ha ott jártok, hagyjatok egy kommentet magatok után, hátha felfigyel rá a szerkesztő, hogy van akit érdekelne még több ilyen írás, mert hát érdekel titeket, vagy nem?
De nekem is lehet kommentet hagyni, vagy szavazni oldalt, a kérdőíves modulban, hogy miről szeretnétek legközelebb olvasni, és én ugyanígy, linkekkel, tippekkel felszerelkezve jövök vissza hozzátok! :)
Ó, és ha esetleg tetszene a kettes pontban kifejtett rögtönzött kis sztori, akkor azt is lehet odalent jelezni!
Ginny

2015. november 15., vasárnap

Eredményhirdetés • Blogverseny - 2015 ősz

  Hát, üdvözletem!
Örömmel jelentem be, hogy a Szatellit kritikák első blogversenye lezárult! :)
Egy kis infó az egészről, ami, ha érdekel olvasd, ha nem, hát sajnálom, mert ezt most le fogom írni!
1. A blogversenyen azért volt csak ilyen kevés kategória, mert rengeteget kellett volna olvasnom, és értékelnem, és szerkesztenem, és mint látjátok, így is jobban elhúzódott a dolog, mint terveztem.
2. Nagyon szoros volt mindegyik kategóriában a verseny, néha napokig gondolkodtam, hogy kit hányadik helyre tegyek, de végül meglett!
3. A pontozásnál  ugyanazokra a dolgokra figyeltem, mint kritikaírásnál, most azonban a kinézetet nem pontoztam! És ne feledjétek, ez nem olvasószámra, népszerűségre ment, kizárólag tartalomra!
4. Mindenkitől elnézést, amiért az oklevelek/emléklapok így sikeredtek, legközelebb ígérem jobban fogom csinálni. (Zárójelben megsúgom, hogy az idő nagy része ezekkel ment el.)

  Végül, de nem utolsó sorban szeretnék gratulálni mindenkinek, és megköszönni a részvételt! Ne keseredjetek el, amiért esetleg nem értetek el olyan helyezést, mint vártátok volna, kevés versenyző volt, és nem lehet mindig mindenki első.
A következő versenyre is -, amely egy kis Karácsonyi összecsapás lesz, érdekesebbnél érdekesebb kategóriákkal -  szeretettel várok mindenkit!

A Legjobb romantikus kategória eredménye:






A Legjobb fantasy kategória eredménye:






A Legjobb fanfiction kategória eredménye:






A Legütősebb fülszöveg kategória eredménye:





2015. október 27., kedd

Az őrző • Kritika

Elnézést kérek tőled, kedves Netra, amiért ilyen sokat késlekedtem. Vissza sem merem nézni az e-mailjeimet, hogy megnézzem, mikor írtál, de remélem kárpótol a kritika.
Amiért igazán hálás vagyok, hogy egy szóval sem panaszkodtál, és követelőztél, amikor más már biztosan megtette volna. Köszönöm! ♥
Igazán jó történet született a tolladból (billentyűzetedből, de lényegtelen), amit örömmel olvastam végig, és rágtam át magam rajta. Én teljes szívemből buzdítalak, hogy folytasd, mert megérné, és ha ez számít, lenne egy plusz olvasód.

És akkor most minden olvasóhoz szólnék pár szót.
Köszönöm, hogy ennyien jelentkeztetek a versenyre, egy kategóriát sem kellett visszavonnom kevés jelentkező jegyében! Köszönöm a feliratkozásokat, és a kedves hozzászólásokat! :) Az oldal lassan két hónapja üzemel, és úgy érzem, sok mindenkinek tudtam már segíteni a fejlődésben, de javítsatok ki, ha tévedek! :)

Az oldal elérhető a képre kattintva:


Cím:
Nem árul el túl sokat, sőt semmit, de egyszerű, könnyen megjegyezhető. Mindenképp jó választás, ha valaki rátalál a blogra, majd el is veszti -, mert ilyen ugye elég gyakran megesik.

Fülszöveg:
Nincs mit kritizálni, vagy javítani rajta, egyszerűen tökéletes. Főleg az az első mondat. Elég ütős, mert megtudhatjuk, hogy a világból, amelyet előtted már oly sokan lefestettek, még lehet valami teljesen új dolgot kihozni. Az én érdeklődésemet mindenképp felkeltette.

Alapsztori és kivitelezés:
Alinát öt éves korában elrabolta egy angyal, és egy kiképzőközpontba vitte, hogy őrzőt faragjanak belőle. A dolga: az emberek védelmezése, a valóság és képzelet világát szétválasztó Fátyol őrzése. Amikor a Fátylon rés keletkezik, Alina feladata helyrehozni a dolgokat.
Mint ahogy a fülszövegnél is említettem, nagyon tetszik, hogy teljesen más megvilágításba helyezed a dolgokat. Például az angyalok a történetedben gyerekeket rabolnak, ami ad nekik valami rémisztő megjelenést.
A kivitelezés talán egy kicsit elnagyolt. Nem hagyod elmélyíteni a dolgokat, és ezért az események túlságosan is gyorsan történnek. Gondolok itt Silas felbukkanására, és a kiméra-támadásra. Néhány helyen pedig kifejthetted volna az egész világgal kapcsolatos tényeket. Például én kíváncsi lettem volna, milyen lény Silas anyja, vagy hogy a démonok bármilyen alakot felölthetnek, vagy mi a faji különbség egy egyes és egy ötös démon között.
Az megfogalmazásod csodálatos, választékosan írsz, és látszik, hogy sokat olvasol, mert nagy a szókincsed.
Helyesírási hibát csak egyet találtam (pontosabban kettőt az egyben), ez egy visszatérő és folyton alkalmazott baki nálad. Egy, a nyolcadik fejezetből hozott részleten megmutatom. 

"-Csak még jobban felszítottam a gyűlöletüket irántad - suttogta elkeseredetten - Basszus!"

A gond rögtön a sor elején kezdődik - kötőjel után szóköz -, majd a közbeszúrt magyarázattal folytatódik - hiányzik egy pont. Helyesen így néz ki:

- Csak még jobban felszítottam a gyűlöletüket irántad - suttogta elkeseredetten. - Basszus!

Ezen kívül egy pár gépelési hiba-hullám vette kezdetét a negyedik fejezettől. Nem sok elírás volt, de ami volt is, azt is ki lehet javítani egy átolvasással még publikálás előtt.  
4. fejezet - Desmond újból varjúvá vált, és miközhen elrepült felette, ...
, már csak el sem borzatszt ez a gondolat...
6. fejezet - elképedt arcot vágva leheltete...
8. fejezet - -Heló Angus, felhívnám rá a fjgyelmed...
Ezek igazán apróságok, én mégis nagyon érzékeny vagyok a helyesírásra. Úgyhogy bocsi, de ezt nem hagyhattam ki! :)

Karakterek:
Legfőképp a karaktereid viszik előre a történetet, és olvastatják a sorokat.
Alinát igazán megkedveltem, a szülei elhagyták őt, ő mégsem pityereg naphosszat, mégis érzékeltetted, hogy szomorú. Ráadásul kitartó, bátor, és nem egy puhány. Egyetlen egy részt nem értettem vele kapcsolatban. A hetedik fejezet elején, mikor a szüleiről gondolkodik, és azt írod "erőt kaptam és feloldozást, hogy végre el tudtam engedni a szüleim szellemét", az valahogy furcsán hatott számomra. Tizenkét év után csak most próbálja ebből a szempontból szemlélni a dolgokat? Ráadásul egyből feloldozásról, és elengedésről beszél?
Desmond hozza számomra a mókát és a nevetést a történetbe. Egyszerűen imádom már a legelső színre lépése óta.
Silas most még egy kicsit ismeretlen, új és még barátkozunk, de ha folytatod a blogot (:D) biztos valami jó sül ki ebből is. És még egy megjegyzés, meglépted, hogy az egyik szereplőd sárkány. Ilyet még nem olvastam, bevallom, de nagyon érdekel, és esetleg írhatnál erről többet.
Celia és Brandon a töltelék szereplők, egyenlőre így érzek. Nagyon aranyosak, és tetszik, hogy ellentétei egymásnak, de őket is mélyíteni kéne, és egy kicsit többször összefutni velük a sztorit olvasva. Bár az eddigi nyolc fejezetben pont elégszer tűntek fel.
Összességében vérbeli bábjátékos vagy, az az érzésem. Olyan, akiről tudjuk, hogy ott  van, de annyira jól csinálod, amit csinálsz, és annyira érdekesek a szereplőid, hogy mintha csak maguktól mozognának. Zsinórokat nem látok.

Kinézet:
Kifejezetten tetszik, hogy a fejléc nem olyan összemosott képek halmaza, mint amilyet minden második blogon látni, hanem van benne egy kis kreativitás és fantázia. Egyedül a háttér az, ami zavar. Túl sötét, és nem passzol a fejléchez. Nem vagyok túl jó ilyesmiben, így én inkább fehéret, vagy valami kékesebbet javasolnék.
És a Menü modult megcserélném a Fülszöveggel, hogy, aki odatéved, az hamar megtalálja, vagy épp - esetemben - ne hagyja figyelmen kívül szeleburdiságában.
Ginny

2015. október 11., vasárnap

Könyvek szárnyán • Kritika

  Köszönöm, hogy türelmes voltál velem Netra, igyekeztem, és itt is vagyok, egy hosszú és kimerítő kritikával, melynek megírását nagyon élveztem! Hasonlóan hozzád én is könyvmoly vagyok, így jó kedvvel álltam neki átböngészni az oldalad. Remélem hasznodra voltam! És igen, szert tettél egy új olvasóra.
  Így tovább! :)

Az oldal elérhető a képre kattintva:


Cím:
Nagyon tetszik! Egyszerű és rövid és közben rettentően költői (?). Szerintem eltaláltad.

Bemutatkozás/üdvözlés:
...ami nincs. Pedig elférne. Legalább annyi, hogy: Üdvözöllek a Könyvek szárnyán! Ahol velem együtt szárnyalhatsz a képzelet világában. További infók az oldal működése modulban. Vagy valami hasonló.

Tartalom:
A szívem csücske tele van könyvekkel. Ezt itt és most le szeretném szögezni.
Hasonlóan hozzád, én is imádok olvasni, ezért nagyon nagy örömmel álltam neki a kritikának. Sok érdekességet és újdonságokat is találtam az oldaladon, amikről eddig még nem hallottam, vagy nem láttam.
Most itt, kettőnk között megsúgom neked, hogy nekem is volt egy ilyen oldalam, de én nem csináltam ezt ilyen jól.
Beleolvastam egy-két könyvértékelésbe, könyvekről amiket már én magam is olvastam, és könyvekről, amiket még nem. Például ott van Az angyali gonosz, amiért őszintén, és teljes szívemből oda meg vissza vagyok, és te mégis rámutattál egy-két őrültségre, amik így visszagondolva nekem fel sem tűntek, de ahogy olvastam a soraidat, arra gondoltam: hát ez tényleg mekkora klisé, és te jó ég! Ezen kívül a Füst és csont leánya értékelése maradt meg bennem, én ugyanis még nem olvastam, viszont a bejegyzésed nagyon felkeltette az érdeklődésem, és azt hiszem, jó pár helyet lépett előrébb a várólistámon.
És hogy miért? Hát ez nagyon egyszerű, közvetlen vagy, őszinte és velős. Ebből a stílusból sose engedj!
Az idézetek és a képek nagyon figyelemfelkeltőek, érdekessé teszik a posztot.
Az Alternatív befejezés egy kis csalódottságot okozott. Valami saját fogalmazásra, novellára számítottam, mikor megnyitottam, ehelyett te csak egyszerűen leírtad mit és hogyan képzeltél el. Egy kicsit másra számítottam, ettől függetlenül nagyon tetszik az elgondolás, és az olvasók bevonása.
A Megjelenésre várva lett a kedvencem. Nagyon szeretem nézegetni a még meg nem jelent könyveket, mindig izgalommal és várakozással töltenek el, úgyhogy ez nem is lehetett volna másképp.
Összességében szerintem nagyon igényes, és érdekes a blogod. Ezernyi másik könyves kuckó kering az éterben, és nagyon nehéz kitűnni közülük. Talán egyenesen lehetetlen. Szerintem a jó blog titka a kapcsolat az olvasókkal, ezt tapasztalatból mondom. Meg kell találnod velük a közös hangot, és belevonni őket az oldalba, épp úgy, mint ahogy az Alternatív befejezésnél is teszed.
Mindenesetre az ilyen oldalak nagyon hasznosak, és sosem elég belőlük, ugyanis a vélemény és az ajánlás nagyban tud segíteni nekünk olvasóknak, amikor ilyen nagy piacon kell megtalálnunk a számunkra legízletesebb falatot.

Kinézet:
Nagyon tetszik, hogy nem árasztod el a hátteret és a fejlécet könyvborítókkal, meg könyvespolcokkal. Ugyanis az oldal tartalma, a sok kép, modul, és idézet épp elég figyelemfelkeltő, nem kell, hogy a háttérben még a könyveken szárnyaló kismacskák folyamatosan ismétlődő jelenete is elterelje a figyelmünket.
A felirat nagyon tetszik, főleg, hogy meleg színű, ehhez talán már egy hangyányival kevésbé illik a lapok rózsaszín szövege és háttere, meg a linkek és a modulok címei.
A bejegyzés hátterét beállítanám fehérre, mert bezavar a felirat mögötti kékes árnyalat.
A lapokat egy kicsit átrendezném. Mutatom az én sorrendem: Főoldal, Az oldal működése, Elérhetőségek (de ezt akár az oldal működésébe is lehet pakolni, vagy meghagyni oldalt ezt a kis sávot az ikonokkal), Könyvek, Megjelenésre várva, Book tags és Alternatív befejezés.
Nagyon sok modulod van, ez mindig is zavart a könyves blogoknál. Én mindenképp szűkíteném a kört, például ha senki sem iratkozik fel e-mailes követésre, akkor dobhatjuk is a kukába. (Csak példa volt!) Ez lehet, hogy csak az én mániám, és másokat nem zavar, nem tudom.
Ginny

Blogverseny




  Hát ennek is eljött az ideje!
Kicsivel több, mint egy hónapja nyitotta meg kapuit a Szatellit Kritikák, bár ez hosszabb időnek tűnik számomra. Talán nektek, olvasóknak úgy tűnhet, nem igazán tevékenykedem a blogon és a körül, én mégis itt vagyok, és gondolok rátok, és az oldalra (na meg persze a türelmesen várakozó kritikakérőkre (szeretlek titeket, ígérem, hamarosan előállok a véleményemmel! ♥)). Közben bőszen sorolom egy kis listába a pro-kontra érveket, hogy miért lenne király egy ilyen blogverseny lebonyolítása. Természetesen, mivel ez a poszt most itt van, a pro győzött. Számotokra, és számomra is igen hasznos a blogverseny. Még ha csak ilyen kis kategóriás, őszi szüneti blogversenyről van is szó. És igen, tudom ezekből kis milliót találunk a neten, de hát, valljuk be, azokat nem én rendeztem! :)
  És akkor jöjjenek a szabályok, a dolog lebonyolítása és nem utolsó sorban a kategóriák!

  Jelentkezésedet itt kommentben, vagy e-mailben várom. Tüntesd fel, milyen néven blogolsz (álnév, vagy valódi), a blogod címét, url-címét, a kategóriát, amelyben indulni szeretnél! E-mail esetén kérlek, erre a címre írj: sweet.happiness.blog@gmail.com!
  Nagyon fontos, hogy a kategóriák csak akkor indulnak el, ha legalább három jelentkező van! Legjobb fülszöveg kategóriában kizárólag saját műveket várok! Egy blogger egy bloggal két kategóriában indulhat!
  A verseny eredményéről NEM fogsz értesítést kapni sem e-mailben, sem az oldalad chatjén, sem máshol, kizárólag itt!
  Amennyiben elküldted nekem a jelentkezésed, kérlek, rakd ki a lent látható képet a blogod egy jól látható helyére az SZK oldalra mutató linkkel ellátva!



  Kategóriák:




  Nyeremények:
Az első helyezett díja:
• Személyre szabott, az oldalához illő oklevél •
• Egy blogajánló a Szatellit Kritikákon •
• Interjú az íróval •

A második helyezett díja:
• Személyre szabott, az oldalához illő oklevél •

Harmadik helyezett díja:
• Személyre szabott, az oldalához illő oklevél •

Résztvevők díja:
• Emléklap •


A jelentkezési határidő lejárt!


 Minden kedves Blogger és Bloggerina jelentkezését örömmel várom!
Sok sikert mindenkinek! :)
Ginny Deliza