Evolution - A leszármazottak • Kritika

  Szokássommal ellentétben nem szombaton hoztam a kritikát, ugyanis hosszú hétvégém volt. Ráadásul kedves tanáraim úgy gondolták, ha már három napjuk van szerencsétleneknek kettő helyett, hát tanulják végig. Köszi!

  És ha már köszönetnyilvánításnál tartunk: köszönöm minden kedves feliratkozónak a kattintást, ami nekem egy nap bearanyozása! Emellett nagyon örülök, mert nagyon sok kritikás/design blogon olvasni, hogy a kérések szemtelen hangnemben íródnak meg. Eddig én ebből semmit nem tapasztaltam. Megkíméltek a negatív élményektől, és ezért több kedvvel állok neki a munkához. Örök hála, és megszámlálhatatlan köszönet! :3 <3

  Nem is dumálok itt tovább felesleges dolgokról, jöjjön a kritika -, mindenféle bántó szándék nélkül!

  Az Evolution - Leszármazottak írónőjének, Nicolette F.-nek hatalmas gratuláció, és tapsözön, amiért rengeteg fejlődést mutatott az írás terén! Így tovább és ne hagyd, hogy letörjenek! :)

  Megjegyzés: ideje szobrot állítani a rohamos innovációnak!

Az oldal elérhető a képre kattintva:

Cím:

Személy szerint tetszik, főleg az, hogy odaírtad mellé a magyar címet is, így én -, mint angol-analfabéta - is megértem, mi akar ez lenni.

Fülszöveg:

Igazán figyelem felkeltő, nem árul el túl sokat, de hatalmas kérdőjelet rajzol a fejedbe, ami miatt nem is tétovázol tovább, rögtön olvasásba kezdesz. Ráadásul X-men-es benyomást kelt! Ez csak jó lehet. (Nem azt mondom, hogy copyzol, csak megjegyeztem. Nincs ezzel semmi baj!)

Az egyetlen hiba, az utolsó bekezdés, amit én abszolút nem így írtam volna:

"Három zseni, egy felfokozott érzelmekkel rendelkező fiú, egy fájdalmat kizárni képes lány, és a máig is ismeretlen dolgokra képes Caitlin története, akik sorsa, hogy békét hozzanak a világra."

Először is. Fájdalmat kizárni képes? Csak én érzem úgy, hogy ez teljesen hülyén hangzik? Nyugtass meg, hogy te is érzékelted ezt a hibát! Aztán elsőre egy kissé furcsán hangzott a lezárás, sehogy sem állt össze a mondat szerkezete. Mutatom, én hogyan fogalmaznék:

   Három zseni, egy felfokozott érzelmekkel rendelkező fiú, egy fájdalom kizárására képes lány, és a máig is ismeretlen dolgokra képes Caitlin története.

   Az ő sorsuk, hogy békét hozzanak a világra.

Alapszori és kivitelezés:

A történet szerint vannak köztünk emberek, akik mind különböznek a normálistól. Elképesztő memória, tudás, vagy esetleg természetfeletti erő van a birtokukban.

Caitlin, aki újoncként kerül az Evolution programba, megismerkedik az ottani gyerekekkel. Meg minden...

Nem is tudom igazán, hol kezdjem.

Először is. A Prológus.

Érik egy bejegyzés, amiben érthetően, tisztán leírom, mi a prológus fogalma, mert ez nagyon nem az. Ugyanis a prológus célja a mű előzményének, mondanivalójának, céljának taglalása, és nem egy szép kifejezés az első fejezetre.

Rengeteg olyan dolgot írsz le, ami nem illik oda. Gondold végig reálisan (még ha a történet egy sci-fi-szerű valami is), te mit csinálnál, ha ilyen "képességed" lenne, hogyan reagálnál, mi történne veled, mit éreznél.

Hunyd le a szemed, vonatkoztass el az eddig leírtaktól, és képzeld el, hogy te vagy Caitlin! Különleges képességgel rendelkezel, hazudsz a szüleidnek a társasági életedről, az érzéseidről. Aztán egy nap beállít hozzád egy nő, aki felvilágosít a képességeddel kapcsolatban. Hogyan reagálsz? A) hülyének nevezed és hívod a rendőrséget, de minimum elküldöd egy pszichiáterhez, B) hülyének nevezed, de átgondolod, amit mond, vagy C) aláírsz egy titoktartási szerződést, aztán végighallgatod, és majdhogynem leütöd az anyád, amikor hülyének meri nevezni. Na? Az A) választ válaszoltad? Gratulálok, átmentél! Netán a B)-t? Eh, na jó, egye fene, megkapod a mosógéped! De hogy te teljes egészében leírtad a C) választ, hát az elfogadhatatlan. Csak... gondold át! JÓL gondold át! Aztán beszélhetünk róla.

Jó ezen túl vagyunk, Caty eljutott az intézetbe, rögtön egy szép, és megjegyzem, teljesen erőltetett és kissé talán légbőlkapott jelenetben találjuk magunkat. Elliot okoskodik, Damien sír, Karának meg nem fáj, aminek fájnia kéne. Sokkal jobban, és érdekesebben lehetett volna bemutatni a szereplőket.

Következik egy újabb rész, melyben Elliot és Caty összekapnak, hogy ki az okosabb. Kérdem én, ha zseni lennél vitába szállnál egy kis újonccal, hogy igenis te vagy a géniusz? Mert én nem. Legyintenék, hogy tökmagok nekem ne ugráljanak.

A harmadik fejezetben van egy rész, amikor Kara ott hagyja az asztalnál Damient, mire az utánakiált, hogy nem-e akarná megvárni. Kara azt mondja de, mire Damien: jó, még megeszem a milánóim. Sajnálom, de muszáj beszúrnom ide egy gifet!

Nem is sorolom tovább, mert elunnád az életed, de figyelj oda jobban a helyesírásra és a fogalmazásra, és könyörgöm, használd EZT az oldalt! Nem szégyen, én is szoktam.

Olvass többet, éld bele magad Caty szerepébe, és gondold át kétszer, mit szeretnél kihozni ebből az egészből! És hagyd a felesleges, vagy épp erőltetett részeket, senkit sem érdekel, hogy Caty-t mennyire izzasztotta meg a francia dolgozat.

Hogy valami pozitívat is mondjak, megjegyzem, rengeteget fejlődsz. A harmadik fejezetben már minimális számra csökkent a gifen látható arckifejezés használata. Egy kicsit talán még nevettem is a párizsis viccen. Tényleg, elég béna dolog, de váratlanul ért.

Karakterek:

Caitlin karaktere rettentően idegesített az elején. A képességétől csak még bambább lett, pedig így se volt a legokosabb lány. Ó, és túl sokat gondolkodott magában, kezdtem azt hinni, skizofrén hajlamai vannak! Aztán egyre jobban fogalmaztad meg azokat a pillanatokat, mikor a képessége eluralkodott rajta, és kezdtem eltűrni.

Elliot személyisége előtt kérdőn állok, ugyanis okos, meg néha bunkó, néha kedves, ezen kívül semmi. Nem igazán tudok eligazodni rajta.

Sok szereplővel dolgozol, és egyik sincs igazán kidolgozva. Ott vannak, beszélgetnek a főhősnőnkkel, éreznek és cselekednek, de én még mindig nem tudom, ki kicsoda. Célszerűbb ha kevesebb emberrel foglalkozol, de azokkal igényesen, és részletesen!

Kinézet:

Amikor kritikát kértél, még más volt az oldal kinézete, de határozottan jót tett a változás. Mind a fejléc, mind a színvilág sokkal jobban tetszik. Talán lehetne egy kicsit sci-fi-sebb hangulatú, hogy az oda tévedők egy kicsit belekóstoljanak, mit is fog adni nekik a történet. De ez csak egy apró javaslat.

A betűméretet ellenőrizd a fejezetekben, hogy egyenlő nagyságúak-e, mert volt, hogy a képernyőhöz hajolva, könnyező szemekkel olvastam.

A történet c. modult kicserélném az idézettel, mert jobban érdekli az olvasót a tartalom, mint egy aktualitását vesztett idézet.